Vidéken eközben a megyék többségében csökkent a nappali képzésben alap és mesterképzésen tanulók száma, egyedül Hajdú-Bihar megyében volt tapasztalható jelentős növekedés 2005 és 2011 között, de azóta ott is a csökkenésé a főszerep.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyra vonatkozó összesítése szerint a nappali tagozatos hallgatók száma képzési helyek szerint az országban messze Budapesten a legmagasabb: a fővárosban 100 ezernél több diák tanul, míg a második helyen álló Hajdú-Bihar megyében csupán 20 ezer. A sor végén álló Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna és Komárom-Esztergom megyékben mindössze 300-700 diák folytatja tanulmányait, Nógrád megyében pedig egyetlen nappali tagozatos diák sem tanul.
A kollégiumi férőhelyek azonban általában nem fedezik a hallgatók lakhatási igényeit, így sokaknak kell alternatív megoldás – magánkollégium vagy albérlet – után nézniük.
Ami a bérleti díjakat illeti, Budapest és a vidéki nagyvárosok igencsak megdrágultak az elmúlt években. A legfrissebb FHB Lakásárindex szerint ennek részben az az oka, hogy a jobb munkalehetőségek reményében sokan elköltöztek, és megjelentek a bérlakáspiacon. A fővárosban és néhány turisztikailag népszerű helyen a rövid távú lakáskiadás miatt is nőttek az árak. Mint arról korábban lapunk beszámolt, Budapesten a VIII. kerületben 40 százaléknál is nagyobb volt az áremelkedés a tavalyi első félévhez képest az Otthon Centrum adatai szerint. A XIII. kerületben és Debrecenben több mint 30 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak.
Mindeközben a lakásárak az elmúlt időszakban a legtöbb helyszínen nem csak elérték a válság előtti szinteket, de meg is haladták azt. Győrött az árak már több mint harmadukkal magasabbak voltak tavaly, mint a csúcspontnak számító 2008-ban. Szintén jelentősen drágábbak az ingatlanok az V. kerületben, a XIII. kerületben (különösen Újlipótvárosban), a XI. kerületben pedig leginkább Szentimrevárosban és a VII. kerületi Belső-Erzsébetvárosban, ahol körülbelül 20 százalékkal kellett többet fizetni, mint 7 évvel korábban – mutat rá az FHB Lakásárindex elemzése.
Nem mindenütt ez a helyzet azonban: Miskolc és Pécs például jókora lemaradásban van a 2008-2009-es ingatlanpiaci árszinttől. Ezekben a városokban várhatóan folytatódik majd az áremelkedés, a sokat drágult területeken viszont az emelkedés üteme lassulhat.
Az örök kérdést, hogy bérelni vagy lakást vásárolni éri-e meg jobban a tanulmányaikat kezdő diákoknak, nem könnyű megválaszolni. Számtalan tényezőt érdemes figyelembe venni: azt, hogy a befektetés milyen időtávra szól, hány gyermek fogja használni az ingatlant, és végzés után a környéken keres-e munkát, vagy másik városba költözik.
A legfontosabb az aktuális lakásárak és bérleti díjak egymáshoz képesti viszonya. Egy 15 millió forintos lakásnál akkor érheti meg a bérlést választani 5 évre, ha az ingatlant havonta kevesebb, mint 88 ezer forintért ki lehet venni. Ennél magasabb díjnál azonban érdemes elgondolkodni a vásárláson. Az FHB Lakásindexének elemzéséből az derül ki, hogy jelenleg a legtöbb egyetemi városban a helyzet a vásárlásnak kedvez. Ez persze korántsem azt jelenti, hogy mindenkinek ez az optimális megoldás – hívják fel a figyelmet a pénzintézet elemzői. A vásárlás mellett szól ugyanakkor az az érv is, hogy a betéti kamatok alacsonyak, és kedvező feltételekkel lehet hitelhez jutni. A gyermek nevére vásárolt lakásnál ráadásul csökkenthető az illetékfizetési kötelezettség: 35 éves kor alatt 4 százalék helyett csak két százalék a teher.
