Németalföldi mesterek

Azért óvnám a fiatalokat attól a megjegyzéstől, hogy „ugyan már, ilyen pali is bekerült?”

Az idő tájt, amikor a csipke finom brüsszeli Rensenbrink csillogott a bal szélen, a hollandok „totális futballjáról” áradozott a világ, és ritka balszerencsének tekinthető, hogy mind Münchenben, mind Buenos Airesben a házigazdák válogatottjával vívta a világbajnokság csúcstalálkozóját az „oranje”. Habár a stílusukhoz méltó totális siker elmaradása mindenekelőtt magukon a narancssárgákon múlt; nem csupán Rensenbrinken, hanem a többieken is, hiszen az 1974-es döntő második félidejében külön mérkőzés zajlott Sepp Maier, a (nyugat)németek százkezűnek tetsző kapusa és az egyre-másra rohamozó, de a második percben a javukra megítélt tizenegyes után hatástalan vendégek között.

Marco van Basten az Ajax öregfiúk-csapatában Reuters

Igaz, a második nagy holland generációnak a vb-döntőbe jutás sem sikerült. E korosztály legnagyobb eredménye az 1988-ban elhódított Európa-bajnoki cím, amely páratlan a holland labdarúgás históriájában. Jelképes, hogy a Szovjetunió csapata elleni döntő (2-0) két gólját Ruud Gullit és Marco van Basten érte el – utóbbi reprodukálhatatlan kapáslövése minden idők legnagyobb alakításai közé tartozik –, mert e két szerző, valamint Frank Rijkaard avanzsált a németalföldi művésztelep leghíresebb alkotójává. (Azért a két Koeman, az utóbb a magyar szövetségi kapitányi tisztet is betöltő, de minálunk megfejthetetlenül lesajnált Erwin, továbbá Ronald „munkái” sem vesztek a semmibe.)

Edwin van der Sar David W Cerny / Reuters

A Basten, Gullit, Rijkaard trió Arrigo Sacchi futballprofesszor kétszeres BEK-győztes, a hetvenes évek Ajaxához hasonlóan korszakos Milanjában is vezéralakzat volt, pedig abban a garnitúrában olyan príma (primissima) olaszok is sorakoztak, mint Franco Baresi, Paolo Maldini, Carlo Ancelotti, Roberto Donadoni.

Arjen Robben Sergio Moraes / Reuters

A két kimagasló korosztály kilenc helyet vitt el. A tizedik minden idők legtöbbszörös (130-szoros) holland válogatottjáé, Edwin van der Sar kapusé, a tizenegyedik pedig Arjen Robbené, aki egy maga képviseli a 2010-es vb-n ezüst-, a 2014-esen bronzérmes társaságot. Wesley Sneij der (meg Dennis Bergkamp) Cruyff és Gullit, Robin van Persie Van Basten miatt maradt ki. Ez az a főműsor, amelynek a címe: Előttem az elődöm.