galéria megtekintése

Gyűjtőiskola „problémás gyerekeknek” Piliscsabán?

3 komment


Ónody-Molnár Dóra

Újra színt vallhat Balog Zoltán, hogy a szavakon túl más eszközökkel is harcol-e a szegregáció ellen. Daróczi Gábor, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnöke ugyanis a Mental Disability Advocacy Center (MDAC) nevű, fogyatékossággal élőket képviselő nemzetközi szervezettel közösen levelet írt az állami iskolák fenntartásáért felelős Kliknek és az emberi erőforrások miniszterének.

A levél tárgya, hogy a Klik Pilisvörösvári Tankerületének egyik átszervezési javaslatából kiderül: az államnak esze ágában sincs bezárni az amúgy kis létszámú cigányiskolát, a Jókai Mór Általános Iskolát, épp ellenkezőleg, ott akarja összegyűjteni a környék problémás gyerekeit.

Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság archív

Az iskolák államosítása előtt Piliscsabán megszületett a konszenzusos megállapodás arról, hogy a településen az igen rossz oktatási minőséget nyújtó cigányiskolát felmenő rendszerben bezárják. Az állami fenntartó belépésével ez a folyamat megakadt, a Klik ugyanis fittyet hányt a korábbi deszegregációs törekvésekre, és újra elindította az első osztályt az iskolában.

 

Az aláíró szervezetek álláspontja szerint megállapítható, hogy a Klik tervei sértik a Gyermek Jogairól szóló ENSZ-egyezményt, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényt, valamint a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt is.

A helyzetet bonyolítja, hogy a CFCF 2014 áprilisában átiratkozási akciót indított, amelynek keretében a Jókai iskolából tíz tanulót kíséreltek meg átíratni a környékbeli állami iskolák valamelyikébe. A szabad iskolaválasztást megtagadta az állam a romáktól: az átiratkozást egyetlen gyermeknek sem engedélyezte a Pilisvörösvári Tankerület. Ezért többen közigazgatási pert indítottak, amelynek következtében bíróság állapította meg öt gyermek esetében, hogy jogellenes volt a Klik határozata. Ebben az ügyben felülvizsgálati eljárás indult, amit a Kúria folytat le. A CFCF rámutat: az átiratkozási akció és a per következtében mégis csak két tanuló került át a választott intézménybe, mert az elhúzódó eljárások és az iskolák nyíltan elutasító hozzáállása miatt a szülők elálltak az átiratkozási szándéktól. Ez azonban nem a Jókai iskola további működtetésének indokoltságát igazolja, hanem éppen azt jelzi, hogy a környékbeli állami intézmények kirekesztő gyakorlata – és a szülők rossz anyagi helyzete – miatt van az iskolának 40 tanulója, nem az abban folyó oktatás színvonala miatt.

A Klik a szegregált oktatás fenntartásán túl egy „gyűjtőiskola” kialakítását vetíti előre; a tanulási problémákkal, szociális hátrányokkal küzdő tanulókat egy iskolaépületbe koncentrálná.

– A Magyarország által aláírt ENSZ-egyezmény világosan fogalmaz, befogadó oktatást kell szervezni. Ez jelen helyzetben sincs így, de a kormány ahelyett, hogy ezzel foglalkozna, újra szegregálja az érintett gyerekeket – fogalmaz Zeller Anna, az MDAC munkatársa, rámutatva arra: az egyezmény megvalósulását monitorozó bizottság 2012 őszén már felhívta a kormány figyelmét arra, hogy ösztönözze jobban az inkluzív oktatás ügyét.

– Három évvel később még egyet visszalépünk? – kérdi.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.