A hatéves Camille fiúnak született, de mindig is lánynak érezte magát. Az első néhány évben szülei is folyton Sebastiannek hívták, pedig már 18 hónapos korában egyértelmű volt, hogy miről van szó. Története nem egyedülálló, noha pontos adatok nincsenek, becslések szerint a népesség 2-5 százalékát érinti a transzszexualitás.
hirdetés
„Tölts el egyetlen napot a gyerekemmel, és mondd, hogy nem lányom van!” – mondja Camille édesanyja, a 33 éves Casey Leon. „Valójában soha nem is volt Sebastian, mindig is Camille volt. Imádott a cipőimbe bújni, szerette a csajos dolgokat. Amikor kicsi volt, elé tettünk egy játékteherautót, de nem igazán érdekelte” – mondja a kaliforniai Napában élő anyuka. Camille szerencsés, szülei kezdettől fogva jól fogadták, hogy gyermekük transzszexuális, vagyis.fiúnak született, de lányként él.
A Leon házaspár elmondása szerint gyermekük nagyon boldogtalan volt, amíg fiúként kellett élnie. A reggeli öltözködés egy állandó harc volt, nem akarta felvenni a fiús ruhákat, gyakran düh- és hisztirohamot kapott. Négyéves volt, amikor közölte szüleivel, hogy véget akar vetni ennek és szeretne lánnyá válni.
A család ezek után úgy döntött, hagyja, hogy a gyerek olyan ruhákat viseljen, amilyeneket csak szeretne, amikor pedig iskolába kezdett járni, beszéltek a pedagógusokkal is, hogy gyermeküket kezeljék lányként és a születési neve, a Sebastian helyett hívják Camille-nak. A dührohamok idővel elmaradtak, Camille pedig kivirult.
Nem minden család fogadja azonban ennyire jól és könnyen a hírt, hogy gyermekük nem elégedett az anyakönyv szerinti nemével.
A szintén hatéves Lily Nagy-Britanniában lakik családjával.
„Ha fiúként kellene élnem, igazán zaklatott lennék”
– mondja a kislány, akinek szülei sokáig azt hitték, a gyerek majd kinövi a „hóbortját", és az is megfordult a fejükben, hogy esetleg homoszexuális. Idővel azonban egyértelművé vált, hogy kisfiuk valójában kislány szeretne lenni. Mint a BBC riporterének mondták, fokozatosan ébredtek rá, hogy Lilynek nemi diaszfóriája van.
Egy manchesteri meleg ifjúsági központ vezetői középiskolát akarnak létesíteni az LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű) közösség fiataljai számára. Az LGBT Youth North West pályázati pénzből hozná létre a szigetországban egyedülálló intézményt, egy zaklatástól mentes, óvó közeget, ahol először negyven diáknak biztosítanának helyet.
Terveik szerint a magániskolában a tanrendet a gyerekek igényeire szabják, és a speciálisan képzett tanárok a hagyományos órák mellett olyan dolgokra is figyelmet szentelnek majd, mint a fiatalok önbecsülésének növelése. Az intézmény ötlete heves vitákat váltott ki a szigetországban, sokan úgy vélik, hogy ez szegregáció.
„Szülőként ez eléggé zavarba ejtő. Arra gondolsz, hogy hogyan is birkózol meg ezzel? Mit csinálsz egy cipőboltban például, ha a fiad a lányos lábbeliket nézegeti? Régebben, 2-3 éves korában annyira kellemetlenül éreztem magam, hogy inkább elrángattam és próbáltam rávenni, hogy valami mást vegyünk” – mondja Lily anyja, aki nem vállalta sem saját, sem gyereke valódi nevét a riportban.
Mint a Jenként emlegetett édesanya mondja, noha ő és férje elfogadták és feldolgozták a helyzetet és szépen lassan meg is tanulták azt kezelni, többször összetűzésbe kerültek a nagyszülőkkel, akik szerint azzal, hogy az unokájuknak rózsaszín, csillogó hátizsákot vettek, csak bátorították.
A 13 éves, Kaliforniában élő Venice apja rengeteg pénzt költött terapeutákra, remélve, hogy a szakembereknek sikerül meggyőzniük lányát arról, hogy a biológiai nemének megfelelően éljen, ne fiúként. „Tele voltam félelemmel és ideges is voltam, amikor Venice színt vallott” – mondta apja, Mike a CBS-nek.
Jazz Jennings Jazz A Corner For Transgender Kids
hirdetés
A 12 éves Zoey édesanyja, Ofelia is hasonló érzésekről számolt be, mikor megtudta, hogy fia lányként szeretne élni. Mint mondta, leginkább attól tartott, mit fognak mondani mások, milyen élete lesz így. Zoey maga is elismeri, hogy érzéseit felvállalni nem volt könnyű, sokszor bántották az iskolatársai.
„Senki sem akar transzszexuális lenni. Ez senkinek sem okoz örömöt” – mondja Rita Braver riportjában Venice is, akinek apja idővel elfogadta, hogy nincs mit tenni: ez nem olyasvalami, amin bárki változtatni tudna. „Teljes tévedésben éltem. Egy csomó pénzem ráment arra, hogy helyrehozzak egy gyereket, akinek valójában semmi baja sem volt” – mondta.
A transzszexualizmus a WHO (World Health Organization, Egészségügyi Világszervezet) által is elismert betegség, melynek diagnóziskódja az F64.0. Noha pontos adatok nincsenek, egy felmérés szerint a népesség 2-5 százalékát érintheti .
Magát a transzszexualizmus kifejezést Magnus Hirschfeld szexológus alkotta 1923-ban, de csak Harry Benjamin: The Transsexual Phenomenon című könyve nyomán vált szélesebb körben ismertté 1966-ban. Később aztán a transzszexuális szó a köznyelv részévé vált és elnyerte mai jelentését – írja honlapján a TransVanilla Egyesület. A transzszexuális személyek nemi identitása (pszichológiai, illetve tudati neme) ellentétes a biológiai nemükkel, ebből fakadóan pedig rosszul érzik magukat, szorongnak, gyakran jelentkezik depresszió és sokan kísérelnek meg öngyilkosságot is.
A transzszexualitásról beszélve kizárólag a nemi identitásról van szó, és nem szexuális irányultságról, vagyis nem arról, hogy az ilyen ember melyik nemhez vonzódik.
A gyerekek számára megoldást jelenthetnek a hormonkezelések, később pedig nemi átalakító műtét is. A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) irányelvei szerint 12 éves korban kezdenek hormonkészítményeket adni a transzszexuális fiataloknak, a legtöbb orvos 16 éves koráig nem ír fel hormonblokkolókat, amelyek szedése nem jár visszafordíthatatlan folyamattal, azonban késleltetik a pubertást, amely a blokkolók elhagyásával bármikor elindulhat.
Valamivel könnyebb az amerikai gyerekek helyzete, Camille például már négyéves kora óta jár pszichológushoz. A Kaliforniai Egyetem szakemberei szerint minél előbb el kell kezdeni a nemi átalakításra való felkészítést, így a transzszexuális gyerekek eleinte pszichológiai tanácsadáson vesznek részt, a britekhez képest valamivel korábban megkapják a hormonblokkolókat, végül pedig a nemi átalakító műtéthez szükséges orvosi papírokat.
A nemi átalakító műtétet azonban az Egyesült Államokban is csak 18 éven felüliek végeztethetik el. Tavaly a transzszexuális Jazz Jennings felkerült a Time magazin 25 legbefolyásosabb tinijét felvonultató listájára, ahol olyan nevekkel szerepelt együtt, mint a Nobel-békedíjas Malala Juszufzaj, vagy Sasha és Malia Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnökének lányai.
A most 14 éves lány három éve szed hormonblokkolókat. „Rémálmaim voltak, hogy attól, hogy elkezd az arcom szőrösödni, és a hangom mélyülni. A gyógyszerek hatása visszafordítható, így ha abbahagyom a szedésüket, átesem a férfi pubertáson. De ez soha nem fog megtörténni - túl boldog vagyok nőként" – idézi a kislányt a Daily Mail.
Jazz az utóbbi években több talkshow-ban is megfordult szüleivel együtt, könyvet is írt, és az interneten is kampányol a hasonló sorsú gyermekek mellett. „Meg szeretném mutatni az embereknek, hogy nem kell félniük azért, mert mások, mint a többiek" – mondja Jazz, aki szeretne véget vetni a fiatal transzszexuálisok diszkriminációjának.
