galéria megtekintése

Parasztfiúcska a kütyük között

Az írás a Népszabadság
2015. 04. 07. számában
jelent meg.


Kácsor Zsolt
Népszabadság

A kisebb vidéki múzeumok körében példátlan gyorsasággal emelkedik a tiszavasvári Vasvári Pál Múzeum látogatottsága: a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délnyugati csücskében lévő intézménynek pár esztendeje évente csak alig négyezer látogatója volt, ez a szám azonban mára megháromszorozódott. Tavaly már 14 ezren voltak kíváncsiak a tárlatokra.

A siker kulcsa a színvonalas szakmai munkán kívül az, hogy a múzeum vezetői megtalálták az utat a technikai kütyükről immár leválaszthatatlan fiatalsághoz. Elvégre az intézmény saját mobiltelefonos alkalmazást használ a gyűjtemények alaposabb megismerésére, a múzeumpedagógiai foglalkozásokon már a hétköznapok részét képezik a QR kódok, valamint a tárlók mellett, a falakra erősített tabletek, amelyeket mindenki szabadon használhat.

Balra a tablet, amelyről további információ szerezhető
Balra a tablet, amelyről további információ szerezhető
Konyhás István / Népszabadság

Baloghné Szűcs Zsuzsanna, a múzeum vezetője ottjártunkkor azt mondta: minden új, modern eszközt be kell vetni a látogatók megnyerésére, főleg egy olyan múzeumban, amely finoman szólva viharos évtizedeket tudhat maga mögött. Az 1963-ban alapított intézmény a hatvanas évek óta háromszor költözött, ennek következtében a működésében voltak olyan „üresjáratok”, amikor még maguk a helybéliek sem nagyon tudták, pontosan hol is található a múzeumuk. Ám ennek az állapotnak vége: a gyűjtemény egy része 1991 óta a volt református parókia XVIII. században emelt, gyönyörű épületében látható, az új tárlatokat pedig a volt református iskola műemlék épületében rendezték be, amelynek földszinti része tavaly óta áll a múzeum rendelkezésére. Itt tekinthető meg a nyíri Mezőség régészeti leleteit bemutató állandó kiállítás 5000 év titkai címmel, ám ennél is érdekesebb az Alkaloida Anno című ipar- és technikatörténeti tárlat, amely az idevalósi Kabay János világhírű feltaláló szabadalmi módszerét mutatja be, illetve a 88 éve működő Alkaloida Vegyészeti Gyár történetén vezet végig.

 

Baloghné Szűcs Zsuzsanna szerint a magyarországi morfingyártást megalapozó Kabay János alakja már-már meseszerű, hiszen egyszerű parasztfiú létére a maga szakmájában világszerte ismert tudóssá vált, aki tudását nem külföldön, hanem a szülőföldjén akarta kamatoztatni. Ezért nem külföldön, hanem odahaza, Tiszavasváriban hozott létre egy olyan laboratóriumot és gyárat, amely a maga idejében világszínvonalú volt. Nem túlzás azt állítani, hogy Tiszavasvárit lényegében Kabay János „alapította”, s helyezte el a térképen. Az Alkaloida történetét a múzeum 1927-től 1996-ig mutatja be, a tárlat kiemelt módon szerepelteti a Kádár kori emlékeket, hiszen a szocializmus évtizedeire esett a gyár fénykora. A kiállítás interaktív eszközöket használ, így jó eséllyel fölkelti a kísérletező kedvű diákok érdeklődését a tudomány, közelebbről a vegyészet iránt. A gyerekek számára tartanak foglalkozásokat a múzeum néprajzi gyűjteményében éppúgy, mint az orvos- és gyógyszerészet-történeti tárlók között.

Az igazgatótól megtudtuk, hogy kisvárosi múzeumhoz képest hatalmas összegeket fordítottak fejlesztésre: a beruházások összértéke meghaladja a 130 millió forintot. A volt parókia emeleti részén oktatóteret alakítottak ki, s olyan virtuális pontokat, ahol számítógépek, projektorok, infoterminálok, komplett médiarendszerek segítik a tájékozódást és az oktatást. Nem csoda, hogy a múzeum szakmai stábja abban reménykedik: a technikai kütyüket bűvölő gyerekek között talán ott van a jövő új Kabay Jánosa, az az idevalósi parasztfiú, aki egyszer majd a „gyár- és városalapító” örökébe lép.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.