„A kávéházi kultúra a múlt század elején sokkal színesebb és szerteágazóbb volt, mint manapság. A kávéházak afféle korabeli szórakozóhelyekként funkcionáltak. A hátsó szobákban gyakran még bordély is üzemelt" – mondja Koniorczyk Bori, urbanista, a Hosszúlépés. Járunk? nevű szervezet egyik alapítója a kávé világnapja alkalmából szervezett, „Budapest, a kávéváros" címet viselő városi sétán. A program alatt sorra járhatjuk a korszak legendás kávéházait, köztük a Zrínyit, amely a mai Astoria szálló helyén állt. Ez Pest rosszhírű kávéházainak egyike volt, innen ered a „zrínyista" kifejezés, amely a korabeli argóban naplopót, dologkerülőt jelentett. Olyannyira, hogy megihlette Petőfit is, aki néhány verekedős jelenetben használta fel, amit itt, a kávézóban látott.
A kávéházakban egyébként remekül megfértek egymás mellett szegények és gazdagok is, sőt, a nők is betérhettek egy csésze italra, ha úgy tartotta kedvük. A kávé az élet szerves része volt, ugyanúgy, ahogy ma is, csak akkoriban éppen elvitelre inkább a pohár helyett egy kancsó feketét kértek, mert otthon nem volt kávéfőző.
|
| A kávéházi kultúra a múlt század elején sokkal színesebb és szerteágazóbb volt, mint manapság |
Mint Koniorczyk Bori mondja, akkoriban egyaránt örömmel kortyolgattak bécsi és török kávét a vendégek, a pincérek pedig ismerték a vásárlókat, tudták, ki mit szeret. S noha jeges kávé is szerepelt már a kínálatban, a legtöbb forrás mégis az egyszerű feketekávéról szól.
Ez nem sokat változott az elmúlt évek során. „Manapság a presszókávé a legismertebb és legnépszerűbb a kávéfogyasztók körében, azonban egyre többen keresik és szeretik a caffé macchiatót, a kapucsínót, és népszerű a tejeskávé, vagyis a caffé latte is" – mondja Gávris Iván, a Douwe Egberts kávészakértője, aki hozzáteszi: a filteres kávék és az ültetvényszelektált kávékülönlegességek iránt is egyre nagyobb az érdeklődés.
|
| Az Erzsébet téren a Hello Wood csapata által készített installáció várja a kávék szerelmeseit |
A közvélekedéssel ellentétben nem a nagy kávés nemzetek fogyasztják a legtöbb forró frissítőt, hanem az észak-európaiak – tudjuk meg a szekértőtől. A finnek fejenként évi 12 kilogrammal vezetik a listát, a norvégok majdnem 10, az izlandiak 9 kilogrammal férnek fel a dobogóra. Magyarországon fejenként körülbelül három kilogramm kávét iszunk évente, a legtöbbet decemberben. A valódi pörkölt kávéból pedig átlagosan körülbelül 140 millió csésze fogy hazánkban havonta.
Szeptember 29. – a kávé világnapja
Szeptember végén számos országban ünneplik a kávé világnapját. A jeles nap alkalmából a kávézók és kereskedések különböző akciókkal, kóstolókkal, különlegességekkel és izgalmas programokkal várják a vendégeket Európa-szerte és a tengerentúlon.
Szeptember 29-én Budapesten is érdemes nyitott szemmel járni, mert könnyedén belefuthatunk egy termékkóstolóba vagy valamilyen akcióba. Érdemes ellátogatni az egykori Japán Kávéház helyén álló Írók Boltjába is, melynek galériáján ez alkalomból újra kávézót nyitottak. Az Erzsébet téren pedig a Hello Wood nevű, építészeket, designereket és képzőművészeket megszólító nemzetközi alkotótábor által készített gigantikus kávéscsésze várja a kávé szerelmeseit.
