1845 tavaszán Petőfi Eperjesen Tompa Mihállyal és Kerényi Frigyessel költői versenyben mérte össze erejét, mindegyikük kötetében olvasható az akkor írt Erdei lak című vers. Hasonló párbaj alakult ki a Facebookon Lackfi János és Szabó T. Anna között, amibe aztán számtalan felkent és laikus költő szállt be egyetlen nap alatt. Több százezer versolvasó követi őket.
„Na, aztán menjünk a dolgunkra, tényleg. Nem lehet állandóan csak verset írni” – fűzi hozzá Molnár Krisztina Rita ahhoz a kommentkölteményéhez („Madarak, gyerekek, férfiak és nők, / nyüzsög a lét vagy csendbe merül”), amellyel beszállt a Lackfi János–Szabó T. Anna-féle verslavinába. De a folyamat megállíthatatlan, mire ez a cikk megjelenik, már újabb változatok születnek majd. És hihetetlen módon az egyre szaporodó verseknek összességében több százezer olvasójuk van-lesz.
 |
| Szabó T. Anna M. Schmidt János / Népszabadság/archív |
Történt pedig, hogy Szabó T. Anna újra kitette Facebook-oldalára négy évvel ezelőtti versét, amellyel az akkor 40 éves költőtársát, Lackfi Jánost köszöntötte: „A férfi, ha negyven, még győzi erővel, / a férfi, ha negyven, a csúcsra kiáll, / a férfi, ha negyven, még jól bír a nővel, / még fess, ha nem alszik, és friss, ha piál. // A férfi, ha negyven, még állja a harcot, / és tiszta az inge, a homloka fény, / és ránca a sármja, ha nézik az arcot, / és lámpa van hű szive legközepén. És így tovább az utolsó versszakig: „A férfi, ha negyven, az élete játék, / és tétje a hit meg a hír meg a név, / de tiszta a sor, míg tiszta a szándék, / a férfi, ha negyven, még fűti a hév.”
