galéria megtekintése

Jótékony január

1 komment


Hegyi Iván

Az Earth Wind & Fire a Septembert játszotta, pedig januárt írtak 1979-ben, a gyermekek évében, amikor a UNICEF koncertet rendezett New Yorkban a világ éhező csemetéiért. Egymillió dollár folyt be, köszönhetően – a többi közt – az ABBA, a Bee Gees, Rod Stewart és Donna Summer jótékony fellépésének.

Erősen kezdődött 1979: New Yorkban felvonult sok mindenki, aki számított, még ha Elton John nem is tette tiszteletét, pedig az ő nem kis neve szintén ott virított a jeles esemény plakátján. Mivel a mondott esztendőt a gyermekek évének nyilvánították, a UNICEF mindjárt január 9-én jótékonysági koncertet rendezett az amerikai nagyvárosban: a bevételt az éhező csemeték javára fordították. Nem kis összegről, legkevesebb egymillió dollárról volt szó, mert az előadást az NBC amerikai televízió másnap a műsorára tűzte, s mert a fellépők vonzása nem képezhette vita tárgyát.

Igaz, nem zenélt az előző esztendőben az igazán ötletes Dire ­Straits elnevezésű albummal bemutatkozó Dire Straits, továbbá az 1979-ben a Breakfast in America nagylemezzel kirukkoló Supertramp, a híveit a The Long Run című hosszan játszóval (engem mindenekelőtt a B oldal első számával, a Heartache Tonighttal) megörvendeztető Eagles, a The Wall-lal egyenesen legendát teremtő Pink Floyd vagy az a Village People sem, amely éppen az év januárjában jelentette meg első és utolsó brit listavezető – az amerikai lajstromban a második helyen jegyzett – dalát, a Y. M. C. A.-t, hogy aztán naponta 150 ezer korongot adjon el belőle. Az aktuális amerikai Number One azonban felhangzott: a Bee Gees – amelynek impresszáriója, Robert Stigwood szervezte a jószolgálati hangversenyt – elénekelte az alkalomra komponált, de már a koncert előtt piacra dobott Too Much Heavent. Robin Gibb azt mondta egy évvel a halálát megelőzően – 2011-ben –, hogy ez a szám az együttes tagjainak legkedvesebb dalai közé tartozott; nyilván azért is, mert nemcsak az Egyesült Államokban, hanem további tizenegy országban volt listaelső.

 

Ezzel egy országgal „verte" a Chiquititát, amelyet az ABBA egy héttel a kislemez megjelenése előtt dalolt el New Yorkban. A nóta az amerikaiakat nem nyűgözte le – csupán a huszonkilencedik helyig jutott a Billboard népszerűségi rangsorában –, Magyarországon viszont ugyanúgy hódított, ahogyan mindenütt Európában, és Harangozó Teri fel is dolgozta a számot: „Chiquitita, igazat mondj, sose szégyelld forró könnyed!" (Az adaptáció felidézése mögött ne sejtsen iróniát az olvasó; a svéd sláger magyar változata kellemesebbnek tetszett néhány az idő tájt végbemenő hazai zenei – és tűrőképességi – kísérletnél, amellyel Delhusa Gjon, Karda Beáta, a Kati és a Kerek Perec vagy az M7 tette próbára a hallgatót.) Olyan nagy dobás persze korántsem volt a Teréz-verzió, amilyen az eredeti darab vagy Rod Stewart Da Ya Think I'm Sexy című, Nagy-Britanniában és az Államokban egyaránt listavezető, a New York-i koncerten szintén felcsendülő száma. A dal 1978 végén hódított a szigeteken, aztán 1979 elején a tengerentúlon, ahol a származása szerint angol–skót rocker hanghordozójából több mint kétmillió példány fogyott el.

Sztárparádé
Sztárparádé

A hangverseny nagy pillanata volt még az Earth Wind & Fire fellépése a Septemberrel, amelyet 1978-ban harmadikként jegyeztek a brit lajstromban és elsőként az amerikai rhythm and blues-listán. A kilenctagú bandát a „fekete" popmuzsika megújítójaként szokták emlegetni, miközben klasszikus felállásában három White testvér szerepelt: Fred, Maurice és Verdine. Tisztára, mint a Bee Gees a Gibb fivérekkel... Szorosan ez utóbbi zenekarhoz Barry, Maurice és Robin tartozott, ám Olivia Newton-John a negyedik Gibb-bel, Andyvel énekelte New Yorkban a Too Much Heaven B oldalát, a Rest Your Love on Me-t. (A dalt Barry írta még három évvel korábban.) További duett volt Rita Coolidge-é és Kris Kristoffersoné a Fallen Angelsszel, az igazi kettős sikert azonban Donna és Mimi Summer aratta a komponista-énekesnő szerzeményével, amelyet négyéves kislányának írt 1978-ban. A Mimi's Song a Live and More című dupla koncertlemezen jelent meg, és nagy része volt abban, hogy ebből a korongból is több mint kétmilliót adtak el.

A gálán színpadra lépett még John Denver, akit eredetileg ­Deutschendorfnak hívtak, ám e nevét ugyanúgy visszavonultatták, akár a bostoni jégkorongozó-bálvány Bobby Orr mezét (történetesen szintén 1979. január 9-én). Az utolsó számot, a Put a Little Love in Your Heartot pedig minden résztvevő együtt énekelte a dal szerzőjével és előadójával, Jackie DeShannonnal. A nóta akkor érkezett születésének tizedik évfordulójához, és tizenkilenc esztendős volt, amikor Annie Lennox és Al Green feldolgozta a Dickens Karácsonyi énekét modernizáló Szellemes karácsony című filmben. A szám a 2001-ben bemutatott Stuart Little kisegér 2-ben is felhangzott, mégpedig egy 1979-es mozi esszenciája jegyében.

Annak a filmnek a címe és veleje az volt: Mindhalálig zene.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.