galéria megtekintése

Kultúrpolitika buldózerrel: eljött a lakájok fénykora

22 komment

Munkatársainktól

Az elmúlt négy év kultúrpolitikája nem célkitűzésekre és/vagy stratégiára épült, hanem elsősorban az önjelölt vagy kiválasztott klientúra vágyainak és ambícióinak kielégítésére. A ciklus „emelkedő csillagai” és a hozzájuk kötődő cselekmények közül válogatunk.

Kerényi Imre

Kerényi Imre elmagyarázza a történelmi fetménysorozatának Kádárt ábrázoló darabját
Kerényi Imre elmagyarázza a történelmi festménysorozatának Kádárt ábrázoló darabját
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Festményrendelés, Alkotmány asztala, Nemzeti Könyvtár - Hosszú és kanyargós politikai pályafutás után – az MSZMP-t követően az MDF megalakulásánál segédkezett, amelynek képviselőjelöltje volt 1990-ben, majd a Demokratikus Charta vezérszónokává avanzsált, aztán egy SZDSZ felé tett egy rövid kitérőt – otthonra látszik találni a Fidesznél és annak miniszterelnökénél.

 

A politikát teátrális akcióként felfogó egykori rendező (Szolnok igazgatója, majd a Népszínház és a Nemzeti Színház rendezője, utána a Madách igazgatója 2004-ig) lett az új kormánynak „a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízottja” (2011. május 15-től visszavonásig). Akkor került először és tartósan a figyelem középpontjába, amikor 2011-ben az új alkotmány népszerűsítése érdekében 15 művésztől 20 millió forint értékben rendelt festményeket.

Az elmúlt 150 év eseményeit megörökítő, az udvari művészetet és a politikai giccset újrateremtő képek költségeit a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pénzügyi keretéből fedezték. Többek között a dualizmust, első világháborút, a Tanácsköztársaságot, a Holokausztot és Horthy Miklós korát örökítették meg a művészek. Ez utóbbi, amelyen a kormányzó fehér lovon léptet a vonatsíneken és a ló fejét két, test nélküli kéz rángatja, valamint a 2006. október 23-i lovasrohamról készült kép váltotta ki a legtöbb vitát, már amennyire komolyan lehetett venni az alkotmány díszkiadásának illusztrálására szolgáló sorozatot.

A díszkiadásból egy a Parlamentbe, egy a Sándor-palotába, egy pedig az Országos Széchenyi Könyvtárba került, de másfél millió forintért meg is lehetett venni a 600 ezer forintért előállított, spanyol bikabőrbe vont könyveket. Ugyancsak Kerényi ötlete volt, hogy az önkormányzatok biztosítsanak külön szobát, asztalt (az alkotmány asztalát) és asztalszolgát az alaptörvényhez, hogy bárki tanulmányozhassa a „kőbe vésett alaptörvényt”. Amelyet „szabadon” – és nemcsak kötelezően – is lehet rendelni, de ezzel a lehetőséggel nem sokan éltek.

Kerényi Imre bemutatja a nemzeti kánon újraírását célzó könyvsorozatát
Kerényi Imre bemutatja a nemzeti kánon újraírását célzó könyvsorozatát
Kurucz Árpád / Népszabadság

A néptanító szerepében is tetszelgő Kerényi 2012-ben elindította a Nemzeti Könyvtár elnevezésű sorozatát. Kerényi célja, hogy az állítólag a balliberális értelmiség által dominált művészi-esztétikai értékrend helyett egy politikailag „kiegyensúlyozott új kánon” jöjjön létre.

A 300 millió forintos keretből (amelyből jut majd a könyvkiadás mellett Tormay Cecile-t, Esterházy Jánost, Bethlen Istvánt, Kós Károlyt és Bánffy Miklóst ábrázoló szobrok elkészítése és felállítása) az első hullámban 14 kötet jelent meg 150 millió forintért. (Csak összehasonlításképp: az NKA teljes könyvkiadási pályázati pénze abban az évben alig volt több 200 milliónál.) A jogdíjakról a sorozatgazda elfeledkezett, ezért később „időzavarba került”, mint nyilatkozta. Egy részét később sem sikerült rendezni, ezért például Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának Nemzeti Könyvtár-kiadásától el kellett tekinteni (a könyv egyébként éppen akkortájt jelent meg a Helikonnál).

A polémiáktól övezett sorozat két éve 10 ezer példányban jelent meg, ezek felét ingyen kapták meg politikusok, önkormányzatok, könyvtárak. A fennmaradó 5000 darab kötet felét adták el eddig. Tavaly bejelentették: a sorozat folytatódik, újabb 300 millió forintos ráfordítással. A következő 24 kötet „hivatalban lévő urak” ajánlásával jelenik meg, vagyis kormánypárti politikusok, intézményvezetők és egyházi emberek bevezetőivel. (A március 12-i MTI-hír szerint néhány újabb kötet is megjelent, mások mellett Orbán Viktor, Navracsics Tibor és Semjén Zsolt ajánlásával, a sorozat honlapján mindazonáltal ajánlóként mindegyik kötetnél Pozsgai Zsolt sorai szerepelnek. Kerényi jelezte, hogy a sorozat harmadik fordulójában esetleg már baloldali értelmiségiek is írhatnak ajánlást.)

Fekete György

Fekete György a Kossuth-díjak átadásán győzködi Orbán Viktort
Fekete György a Kossuth-díjak átadásán győzködi Orbán Viktort
M. Schmidt János / Népszabadság

Az akadémia-építő - Fekete György Munkácsy-díját 1964-ben még Kádáréktól, Kossuth-díját 2012-ben Orbánéktól kapta, amiből sok mindenre lehet következtetni, de arra mindenképp, hogy szép hosszú pálya az övé, s kisebb lejtmenetektől eltekintve folyton felfelé ívelő. A most nyolcvankét éves belsőépítész, kultúraszervező folyamatos építkezést mutató karrierje beteljesedett a pálya végére, amikor is élete legnagyobb művét viheti véghez: a Magyar Művészeti Akadémia közintézménnyé emelését. Szinte látjuk magunk előtt portréját a jövendőbeli medallionon, melyet egykor az általa MMA-székháznak okkupált Vigadó aulájában helyeznek majd el. Hasonlót ahhoz a verethez, amelyet a 2012-es, Iparművészeti Múzeumbeli kiállítási katalógusának belső címoldalán láthattunk: egy reneszánsz főt, liliom kezekkel.

2012 lett Fekete György nagy éve: Makovecz Imre 2011. szeptember végén bekövetkezett halálával ő lett az MMA első embere, előbb ügyvezetőként, majd néhány hét múlva, 2011. november 5-től a műakadémia köztestületi alakuló ülésén három évre megválasztott elnökként. Az MMA ekkor már hónapok óta (még Makovecz Imre életében) az alaptörvény része volt, s külön törvény gondoskodott arról is, hogy megfelelő anyagi és egyéb javakkal legyen felruházva. Fekete Györgyre maradt, hogy e törvényi alapra valódi akadémiai intézményt építsen.

Az idős, de korát meghazudtoló energiával munkálkodó belsőépítész erre alkalmasnak látszott. Bár nem alapító tagja az MMA-nak, csak 1996-ban csatlakozott az egyesülethez, de régi ismerőse és bizalmi embere volt Makovecz Imrének, akinek a feleségével együtt voltak alapítói 1968-ban a Prizma 13 művészeti csoportnak.

A nyolcvanas évek végén már ott találjuk a reformpolitikai mozgalmakban, ennek köszönhetően a rendszerváltó Antall-kormány idején a Művelődésügyi Minisztérium helyettes államtitkára – ekkor lett a „rapid” Fekete György, miután azt nyilatkozta, hogy ő a „rapid megoldások” híve; és ami ennél is fontosabb: 1993-ban a Nemzeti Kulturális Alap aktív megszervezője és első elnöke lett. Ez jó előtanulmány lehetett a mostani akadémiai építkezéshez.

Erényei közé sorolható a jó szervezőkészség, amelyhez erős rendpártiság társul. 1979-ben a tervezőművészetről nyilatkozott úgy, hogy az „jelentős hányadában napi improvizáció, kényszerpályás, koordinálatlan, végig nem gondolt rögtönzések sora”, ma pedig a művészeti életről és a kritikáról van hasonló véleménye: nincsenek fogódzók, a művészek sok esetben tévúton járnak, a kritikusok pedig blöffölnek. Erről az alapról erősen bírálta például a Műcsarnokban 2012-ben rendezett Mi a magyar? című kiállítást, „nemzeti blaszfémiának” nevezve azt.

Fekete György az MMA alkotmányba emelésével a kultúra egyik legerősebb háttérembere lett
Fekete György az MMA alkotmányba emelésével a kultúra egyik legerősebb háttérembere lett
Kurucz Árpád / Népszabadság

A kilencvenes évek után 2011-ben lépett újra a nagypolitika terepére, amikor az MMA feje lett. Néhány hónap múlva, 2012 márciusában már Kossuth-díjjal jutalmazták, év végén pedig Aranykor címmel nyílt kiállítása az Iparművészeti Múzeumban, melyet aztán vidéken is turnéztattak.

Az Iparművészeti szinte a második otthona volt, itt szerkesztette az általa 1993-ban újraindított Magyar Iparművészet című folyóiratot; erről a posztról ugyan lemondott, amikor MMA-elnök lett, de az akadémia 2013-as folyóirat-pályázatán minden más pályázónál sokkal magasabb összeggel, 4,3 millió forinttal támogatta volt lapját. Talán nem véletlen, hogy miután ez publicitást kapott, az MMA 2013 év végi közgyűlésén maga javasolta egy belső etikai kódex bevezetését az akadémiának.

A kormány 2012-ben további javakkal erősítette az MMA kultúrstratégiai szerepét, eldőlt például, hogy megkapják a Vigadón kívül a Műcsarnokot is. Ez az agresszív birtokszerzés váltotta ki az első jelentősebb tiltakozásokat az MMA és Fekete ellen; konzervatív, rendpárti gondolkodásának merevsége és egynémely nyilatkozata több akadémiai tag számára is elfogadhatatlanná tette őt az elnöki szerepben. 2013 elején az MMA elnöksége megfontolásra ajánlotta számára a lemondást.

A „félreértéseket” azonban tisztázták, Fekete György pedig „a munka folyamatossága érdekében, valamint a felmerült jogos kritikai észrevételeket figyelembe véve” a helyén maradhat elnöki mandátuma lejártáig, 2014 novemberéig, bár nyilvánvaló, hogy személye nemcsak a nemzeti, de a jobboldali kultúrpolitikát is megosztja.

Vidnyánszky Attila

Vidnyánszky Attiláé itt a tér - az új igazgató a Nemzeti Színház színpadán
Vidnyánszky Attiláé itt a tér - az új igazgató a Nemzeti Színház színpadán
Kurucz Árpád / Népszabadság

A színházi befutó - A Nemzeti Színház igazgatója, a Kaposvári Egyetem művészeti rektorhelyettese, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház főrendezője, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke, az MMA Előadó-művészeti Tagozatának vezetője, a kultúráért felelős miniszter véleményező, javaslattevő és döntés-előkészítő testületében a Színházművészeti Bizottság tagja. A Fidesz krónikusnak mondható káderhiányának és saját ambícióinak köszönhetően ő a teljhatalmú színházi megmondó- és elhelyező ember.

A beregszászi színház alapító-igazgatójaként és rendezőjeként sok évig az általa mostanában csak kiátkozott baloldali színházi emberek és kritikusok által támogatott szereplője volt a színházi életnek, rendezői érdemei és előadásai okán. Már a kormányváltás előtt létrehozta a Magyar Teátrumi Társaságot – ez az első látványos, a színházi szakmát megosztani szándékozó, politikai alapon szervezett társulás, melynek taglétszáma az igazgatói kinevezések eldöntésében is aktív háttérszerepet játszó Vidnyánszkynak köszönhetően a Fidesz-kormány idején nőtt meg ugrásszerűen.

A kormányváltás után az ő vezetésével és szája íze szerint írták át az Előadó-művészeti törvényt, melyet nagy sikerének tekint.

A függetlenek sorsa

2011-ben fogadták el az új előadó-művészeti törvényt, amely jelentősen átszabta a színházi finanszírozás feltételeit és szempontjait. Az előadó-művészeti intézmények és szervezetek korábban hat, mostantól három kategóriába sorolódtak: nemzeti, kiemelt és pályázati csoportok jöttek létre. Normatív állami támogatást csak az első két kategóriába tartozó intézmények kaphatnak, és a harmadik csoport – amelybe a független színházak is tartoznak – fenntartására nézvést az állam semmilyen kötelezettséget nem vállal (a korábbi törvényben a színházakra jutó költségvetés meghatározott százaléka jutott a függetleneknek). A nemzeti minősítésű intézmények közé az Operaház, a Nemzeti Színház, az Operettszínház, valamint azok a három tagozatot (próza, zene, tánc) működtető vidéki színházak tartoznak, amelyek nevében szerepel a Nemzeti szó – valamint a debreceni színház, amelynek akkori igazgatója Vidnyánszky Attila volt.

A kiemelt minősítést az önkormányzati színházak kapják – meghatározott feltételek (például a diplomások aránya a társulatban) esetén. A független színházak az új törvény elfogadásától kezdve létbizonytalanságba kerültek, ki vannak szolgáltatva a pályázatokat elbíráló kuratóriumok tendenciózus összeállításának. Vidnyánszky szerint az új törvény fő erénye az állandó társulattal bíró repertoárszínház „megvédése”, amely egyrészt egy színvonaltól és működéstől függetlenül kőbe vésett pénzgarancia, másrészt korábban sem fenyegette veszély. A függetlenek „kiradírozása” a törvényből számos további konfliktus okozója lett.)

Szisztematikus „területfoglalásának” következő lépése az oktatás volt; sérelmezte, hogy nem hívták meg tanítani a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, ezért a Kaposvári Egyetem Színházi Tanszékét vette célba, noha a magyar egyetemi oktatásban sem gyakorlata, sem ismerete, sem tudományos fokozata nem volt. Előbb címzetes egyetemi tanárrá nevezték ki, majd egy rapid átszervezést követően létrehozták a Művészeti Karon a Színházi Intézetet, melynek igazgatója, és a következő évfolyam osztályfőnöke lett.

A Magyar Teátrumi Társaság politikai szimpátia alapján szervezi a színházi életet Vidnyánszky ötletére
A Magyar Teátrumi Társaság politikai szimpátia alapján szervezi a színházi életet Vidnyánszky ötletére
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Egy év múltán – közben nevezték ki a Nemzeti vezérigazgatójának – a gyakorlati irányító pozíciót átadta egyik, közben odahozott emberének, és ő maga a kevesebb ottlétet és inkább elvi irányítást kívánó rektorhelyettesi pozícióra váltott. (Mellesleg: aligha beleegyezése nélkül távolították el onnan, átszervezés címén a korábbi, sikeresnek tudott képzési korszak három meghatározó emberét.) Újabban irányt vett a kritikusok „megrendszabályozása” felé is: a Károli Gáspár Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánjával, egyben a Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet igazgatójával, Sepsi Enikővel épít ki kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolatot a megfelelő politikai és esztétikai orientációjú színházi kritikusok képzése érdekében.

Miniszteri tanácsait követve alakul a különböző kinevezési és támogatási ügyekben felkért szakmai kuratóriumok összetétele; a Teátrumi Társaság nevében bevásárolta magát a Pécsi Országos Színházi Találkozóba, ahol fokozza a szakma megosztását: a válogatók, valamint a zsűri személyi összetételénél szigorúan politikai alapon választja ki a hűséges, lojális embereket.

Karakterének jellemző vonása, hogy miközben sokszor emlegeti a párbeszédet, vitára nem áll ki; kormányközeli lapokban „üzen” a szakmának, és minősítéseit, ítéleteit sokszor jellemzi a terep ismeretének hiánya, a hazai színházi élet művészi aspektusaiban való járatlansága. A független színházakkal szembeni erős ellenérzése és azok gyakorlati ellehetetlenítése mögött vélhetően ugyancsak világnézeti-politikai motivációk állnak.

A Nemzeti Színház drámája

Az elmúlt négy év egyik legdúsabb és legtöbb indulatot kiváltó eseménysorozata a Nemzeti Színházzal kapcsolatos parlamenti és médiaaktivitás volt. Alföldi Róbert vezérigazgatói kinevezése ugyan csak 2013. június 30-án járt le, de a kormányzati ciklus elején egyáltalán nem látszott biztosnak, hogy kitölti mandátumát. Ebben nagy szerepet játszott az is, hogy Vidnyánszky Attila a kormányváltás után szinte azonnal, már 2010 őszén bejelentkezett a tisztségre, és Alföldi Róbertnek a román nemzeti ünneppel kapcsolatos nyilatkozata ürügyén (mely szerint a román nagykövetségnek bérbe adta az épületet) erős parlamenti és parlamenten kívüli szélsőjobb hátszéllel majdnem be is következett az igazgatóváltás. Ettől kezdve mind a Nemzeti előadásai, mind Alföldi személye erős támadásnak voltak kitéve. Közben a színház szakmailag és művészileg rendkívül sikeres korszakát élte, és mind a magyar nemzeti drámák, mind a kortárs külföldi művek előadásai a közönség körében is rendkívül sikeresek voltak.

A színház állami támogatása mindazonáltal folyamatosan csökkent, Alföldi ciklusának a végére alig több mint felét kapta a kezdeti 1.7 milliárd forintnak. Vidnyánszky igazgatói kinevezését biztosra lehetett venni, a pályázatot elbíráló szakmai testület összetételében erre még rá is segítettek. Az utolsó hónapok a szakma és a közönség rokonszenvétől, és a leendő igazgató személyeskedő nyilatkozataitól voltak hangosak. A váltás a repertoár terén a magyar színház történetében példátlanul zajlott: Vidnyánszky az összes előadást levette műsorról, és első évadának elején, mindjárt a színház ugyancsak példátlan fölszentelése után jobbára saját régi rendezéseit hívta meg, és politikailag gondosan válogatott, ám esztétikailag szedett-vedett vidéki előadásokat is befogadott.

Első saját előadásai nem arattak osztatlan szakmai sikert, a közönség egyelőre mérsékelten látogatja az intézményt, számos előadás marad el érdeklődés hiányában. Az első évadra nagyszabású nemzetközi színházi fesztivált rendez az igazgató, melynek résztvevői azonban meglehetősen egyoldalú kiválasztás révén kerültek a külön pénzzel megtámogatott műsorba: némelyik látatlanban, és szinte mind „keletről”, igazodva az országos keleti nyitás politikájához. Az elsőnek titulált nemzetközi fesztivál azonban a sokadik: 2010-ig ugyanis az európai színházművészet élvonala vette fel turnéi útvonalába Budapestet.

Halász János

Halász János államtitkárként felel a kultúráért és barátaiért
Halász János államtitkárként felel a kultúráért és barátaiért
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Államtitkári üzletfelek - A debreceni kötődésű kulturális államtitkár csak megbízható cégeket lát szívesen a kulturális beruházásokon. És milyenekben bízhatna jobban, mint a szűkebb pátriájában tevékenykedő és hozzá közel állók által vezetettekben? Abban sem találhat senki kivetnivalót, ha egy pályázati kiírás nem éri el a 150 milliós értékhatárt, és így nem kell nyílt pályázat rendezésével bajlódni.

A fővárosi Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. (Maciva) új budapesti csarnokának felépítésére például kizárólag hajdúsági cégeket hívtak meg, és a bekerülési érték végül 149 645 250 forint lett. A szerencsés győztes a Halászhoz köthető TÖMB 2002 Kft lett, a másik két meghívott el sem indult, a szerződést pedig a kivitelezés eredeti becsült értékénél majd’ 50 millióval nagyobb összegre kötötték meg. A TÖMB, amelynek sikerült épp a gazdasági válság kirobbanása után megsokszoroznia árbevételét, más – nem ritkán az EMMI alá tartozó - intézményekben is végez és végzett építési és takarítási munkákat és feltűnően gyakran pályázhat egyedül; a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől kapott furcsa, 188 milliós pályázati támogatásukról és egyéb velük kapcsolatos érdekességekről sűrűn számolt be a Népszabadságon kívül a Magyar Narancs és a debreceni vagy.hu is.

Aztán ott van Zámbori Tamás, aki már az első Orbán-kormány idején is felbukkant Halász körül. Most főosztályvezetőként dolgozott a minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkárságán, ezt követően sorban születtek az NKA-döntések annak a Bridge Human Service-nek különféle célokra juttatott pénzekről, amelyeknek Zámbori a kurátora volt, de jutott – szintén a miniszteri keretből - támogatás Zámbori Tamás testvére, Zámbori Péter nehezen követhető sorsú színházi projektjére is (lásd Balogh Rodrigó lapunknak írt levelét).

Az államtitkár régi egyetemi ismerőse, akivel a cégjegyzék szerint máig is együtt tevékenykedik az egyetemi éveik alatt alapított Szép Klubban, Jantyik Csaba és családja is részesült a miniszteri keretből folyósított NKA-kifizetésekben olyan tevékenységekért – például „A hajdúsági települések kulturális kapcsolatépítését szolgáló programjai megvalósítására” –, amelyekről a Népszabadság kérdésére Jantyik felesége nem adott tájékoztatást. Mindenesetre a cége székhelyéül szolgáló Hajdúdorog polgármesterével a tavaly októberi pályázatnyertes cikkünk megjelenéséig még nem épített ki a kapcsolatot. Továbbá egy Jantyikhoz kötődő egyesületnek is jutott némi pénz a miniszteri keretből.

Az érintettek – Jantyik, Zámboriék és közeli rokoni szálakon a TÖMB 2002 Kft. tulajdonosai is – köthetőek ahhoz az első Orbán-kormány idejében kirobbant botrányhoz, amelynek keretében egy Halász János vezette parlamenti albizottság többek között olyan civil szervezeteknek juttatott ingatlanokat, amelyek a kormánypártokhoz vagy éppen Halász személyéhez kötődtek. Halász akkoriban arra hivatkozott, hogy az MSZP delegáltja is megszavazta a döntéseket. A szocialista delegált történetesen a később más, de szintén a civil szférához kötődő ügyekben pénzügyi visszaélések miatt elítélt és mostanában ismét reflektorfénybe kerülő Zuschlag János volt.

Szőcs Géza

Szőcs Géza érkezik a miniszterelnök kötcsei szónoklatára
Szőcs Géza érkezik a miniszterelnök kötcsei szónoklatára
Kurucz Árpád / Népszabadság

A miniszterelnök embere - Szőcs Géza kinevezése sokakat meglepett – azokat kevésbé, akik tudták, hogy személyes jó viszonyt ápol Orbán Viktorral, és ő írta Lévai Anikó szakácskönyvének bevezetőjét.

Államtitkári ténykedésének talán legfeltűnőbb sajátossága az volt, hogy miközben egyre sorjáztak meghökkentő és eredeti ötletei, továbbá igen nagy és sokak által meglehetősen problémásnak talált aktivitást fejtett ki személyi kérdésekben – díjak és kulturális intézményvezetői posztok kiosztása, filmforgatókönyvek támogatása) –, alig mutatott érdeklődést a területhez tartozó nagy és problematikus ágazati törvények (színházi törvény módosítása, kulturális örökségvédelem újraszabályozása stb) előkészítése iránt.

Az író-költő Szőcs a József Attila-díjra felterjesztettek névsorát államtitkári regnálása alatt minden alkalommal alaposan átrendezte a szakmai szervezetek élénk tiltakozását váltva ki, ő maga azzal védekezett, hogy nem politikai, hanem ízlésszempontok irányították döntését, felelősséget érzett azért, hogy valóban az arra méltók részesüljenek az elismerésben. Petrányi Zsolt mandátumának lejárta után igyekezett elérni (noha formálisan nem lett volna szerepe a döntésben), hogy Francesca von Habsburg hercegnő vezesse az intézményt, végül Gulyás Gábort segítette a vezetői székbe – ami később történt, arról már inkább a Magyar Művészeti Akadémiát vezető Fekete György tudna beszámolni.

Hasonlóképp igyekezett helyzetbe hozni az Operaházban Harangozó Gyulát, végül azonban nem ő, nem is a Fideszhez és a Fidesz gazdasági hátországához is kötődő Horváth Ádám, hanem Ókovács Szilveszter került a Ház élére – mind a mai napig.  A filmművészet kitüntetetten érdekli, komoly konfliktusba is került Andy Vajna kormánybiztossal film-ügyekben, Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) 2011-es megalakulásában fontos szerepe volt.

A Fideszben nincs szinte semmilyen beágyazottsága, L. Simon Lászlóval, a kulturális bizottság akkori és mostani elnökével meglehetősen feszült viszonyban volt. Távozása után a miniszterelnök kulturális főtanácsadója, majd a 2015-ös Milánói Világkiállítás kormánybiztosa lett, de sajtóhírek szerint a Széchenyi Könyvtár ügyei is foglalkoztatják. Az „Andrássy-negyedre” vonatkozó merész terveiből, úgy tűnik, megmarad a városligeti Múzeumi Negyed terve.

Andrew Vajna

Andy Vajna a középpontban
Andy Vajna a középpontban
Reviczky Zsolt / Népszabadság

A messziről jött ember - Ez ugyan öt, de az Oscar az Evita esetében Andrew Lloyd Webbernek és Tim Rice-nak jutott, a Total Recall (Az emlékmás) című moziért Eric Breving, Rob Bottin, Tim McGovern és Alex Funke kapta, a vizuális effektusokért. Producer a legjobb film kategóriában lehet esélyes: Vajnával ilyen nem történt. (Bár 1996-ban megkapta A skarlát betűért a legrosszabb remake díját, az Arany Málnát.) És őt választotta ki az Orbán-kormány, hogy megújítsa a magyar filmipart és finanszírozást. Vajna 2009-ben pályázott a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának elnöki posztjára, de a filmesek Kőrösi Zoltánt választották, akit Fidesz-közeli, de elfogadható karakternek tartottak. Miután Kőrösi feltérképezte a közalapítványt, tartott egy beszédet, amely „kiszivárgott”, és ettől kezdve a „filmes-ügy” kriminalizálódott, bár a mai napig senkit nem vontak felelősségre.

A 2011 januárjában kinevezett Andy Vajna feladata „a magyar film megőrzésére, fejlesztésére, állami támogatására és az ezzel kapcsolatos kormányzati tevékenység összehangolására irányuló stratégia kidolgozása” volt. Vezetésével átalakították a 2004-ben ellenszavazat nélkül elfogadott filmtörvényt, melynek következtében létrejött a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. Vajna első körben rendezte a „korrupt és eladósodott” rendszert, mely, nem mellékesen a közalapítvány által – a magyar kormánnyal között érvényes szerződés alapján – mintegy hétmilliárd forintos banktartozást halmozott fel. Vajna kielégítette a bankokat, cserébe a közalapítványtól „átvették” a filmvagyont: a labort és fóti stúdiót.

A filmalap, mint monstre finanszírozó szerv legnagyobb hiányossága, hogy szinte csak a játékfilm-gyártásra koncentrál. Ahogy Tarr Béla, a Magyar Filmművészek szövetségének elnöke megfogalmazta: az önkormányzati helyett jött az egyablakos rendszer, és csak a legzsírosabb szegmenssel foglalkozik. A döntőbizottságba pályázat nélkül nevezték ki a tagokat, méghozzá határozatlan időre.
A kormánybiztos legnagyobb ellenségének az idő mutatkozott. Azt mondta, hogy már 2011-ben 3-4 nagyjátékfilm fog készülni a filmalap támogatásával, utána meg évente 7-8, de végül mintegy két évre sikerült tetszhalott állapotba taszítani a magyar filmgyártást. Az első fecske végül a Szász János rendezte A nagy füzet lett, mely 2013-ban megnyerte a Karlovy Vary-filmfesztivált; igaz, ezt még a közalapítvány kezdte el fejleszteni, illetve még a Vajnával szemben kapitulációra kényszerülő Szőcs Géza is támogatta anyagilag. Az új közönségfilmek (Coming out, Megdönteni Hajnal Tímeát) vegyes kritikai fogadtatásban részesültek, pedig ötfős fejlesztői gárda dolgozott azon, hogy a forgatókönyvek kellőképpen nívósak legyenek. Eddig körülbelül száz forgatókönyv kapott fejlesztési támogatást – ez mindenképpen éles kontraszt az eddig moziba került négy bemutatóhoz képest.

Andy Vajna másként is többször felkeltette a sajtó figyelmét. A filmtörvény – a 2012-es, újabb módosítás után – a számítógépes és konzolos videojátékok animációs betéteit is adókedvezménnyel támogatja; a módosítás fő haszonélvezője Andrew Vajna filmipari kormánybiztos ex-cége, a Digic Pictures 3D animációs stúdió. Vajna 2011 novemberében lemondott érdekeltségéről a Holland-Antillákon bejegyzett Magyar Enterprises javára. Az általa alapított InterCom nevű forgalmazó cég is itt kötött ki még korábban; igaz, Vajna lapunknak azt állította: az InterCom soha nem is volt az övé.

Dörner György

Új Színház - Bruce Willis ismert szinkronhangjának tulajdonosa világnézetét tekintve nemzeti radikálisnak vallja magát; a MIÉP, majd a Jobbik holdudvarában keringett. Színészként néhány évet a Katonában, majd egy szezont a Radnótiban töltött. Karrierje csúcsa 2011-ben érkezett el, amikor Tarlós István, Budapest főpolgármestere egy mindenki szerint silány, és Csurka István szellemiségét és eszmei-politikai ambícióit tükröző pályázat nyomán és a szakmai bizottság véleményével szemben kinevezte az Új Színház igazgatójának, egy vállaltan. Az aznemlehet csoport által szervezett nemzetközi petíciót másfél hónap alatt több mint tízezren írták alá, számos tüntetés, akció is volt, tiltakozásul a közmegegyezés szerint elfogadhatatlan világnézeten alapuló színházcsinálás ellen.

A kinevezés 2012. február 1-jén lépett életbe, Csurka István hamarosan meghalt, a színház nyitó premierjén kivonult a „gój motorosok” néhány tagja, ezután azonban gyér látogatottság és alacsony művészi színvonal jellemezte az immár Pozsgai Zsolt nevével fémjelzett színházat. A főpolgármester a kinevezéskor egy évi próbaidőt emlegetett, és azt, hogy a gazdasági és egyéb működést mérlegre téve fogják felülvizsgálni a döntést – egy év múlva azonban együtt ünnepelt a színház igazgatójával. Az Új Színház – melynek nevét nem engedték Hátországra változtatni – nem lett neonáci, és főleg nem lett színház; jelentéktelen folt a főváros térképén, sem a szakkritika, sem a közönség nem pártolja.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.