„A művészet legyen diadala az örömöknek, legyen orgiája minden gyönyörnek" – vallotta. Háremek, mesebeli keleti fejedelmek udvarai, karneválok, csillogó társasági események voltak kedvenc témái, de megfesthette kora elérhetetlen szépasszonyainak és szép embereinek, a vagyon és a test arisztokratáinak portréit is. Megihlették egzotikus utazásainak helyszínei. És végül a történelem forgataga, melynek korszakait aprólékos tablókon jelenítette meg élete alkonyán, amikor már az édes évek múlni látszottak, és a szürke jelen nem szolgáltatott elég muníciót ecsetjének.
|
| Veres Viktor / Népszabadság |
A világhírű Orosz Balett dekoratív világa például – amellyel még az első világháború előtt, párizsi tanulmányai idején találkozott – elemi erővel hatott rá. És ahogy ott elmosódott a határ férfi és nő között a szépség idealizálásában, úgy nála is. Nőiesen finom férfiak – ő maga is ilyen volt, látjuk önarcképén –, és fiúsan sovány asszonyok jellemzik festői világát. No meg a figuráiból nemektől függetlenül sugárzó erotika.
Homoszexuálisnak tartották, ez máig hozzá tartozik legendájához. Kieselbach nem erősíti ezt, legalábbis nem ezzel kívánja eladni a kiállítást, de aki akarja, megtalálja ezt az olvasatot is. A tárlat leghátsó termében, amely titkos budoárként, afféle piros háziszentélyként van berendezve a legerotikusabb képekkel, ha nem is az oltárkép, de a mellékoltár pozíciójában látható Batthyány híres Szent Sebestyénje. A homoszexuálisok védőszentje itt vöröshajú hermafroditaként jelenik meg, akinek testébe érzéki piros masnikkal díszített Ámor-nyilak fúródnak.
|
| Veres Viktor / Népszabadság |
Kár lenne persze csak ezt hangsúlyozni Batthyány művészetéből, amelyet a rendszerváltás után fedeztek fel lassan-lassan újra, mígnem a megnyíló magángyűjteményekből előkerülő alkotások kirajzoltak egy felmutatható pályaképet, és eljutottunk a mostani, száz művet felvonultató tárlathoz. Külön szekciót kapnak az úti képek (érdekes megfigyelni olykor a Csontváryéval azonos kis-ázsiai élményeket, teljesen más festői felfogásban), és feltűnnek a sportfestmények is. A boksz és a lóverseny világa. Utóbbi lehetőséget adott Batthyánynak a divat iránti szakértelme pazar megjelenítésére éppúgy, mint páratlan tömegkomponáló képessége kihasználására. Batthyány tobzódott a kavargó tömegjelenetekben.
De mestere volt a portrénak is. A kor legszebb arisztokrata asszonyai, hírességei készíttették el vele portréjukat, melyeken nyúlánk, art deco döggé változva tűnnek fel. Ezek külön termet kapnak a kiállításon. És végül, az utolsó szekcióban – a nagy előd, Batthyány Lajos enteriőrbe állított gondolkodószéke körül – a történelmi látomások. A festő által végtelenül tisztelt Széchenyi apoteózisa és jó néhány abból a tervezett sorozatból, amelyen aprólékos munkával kétszáz korszakot rendezett (volna) egy-egy tablóvá, sok-sok apró részjelenettel.
|
| Veres Viktor / Népszabadság |
A kiállítás rendezőjének, Molnos Péternek tollából a megnyitóval egy időben napvilágot látott egy remek Batthyány-album is. A Képek egy eltűnt világból című kötet nemcsak a gróf festészetének értő feldolgozása, de színes, feltáró társadalomrajz is egy elsüllyedt világ elitjéről.
(A tárlat április 16-ig látható.)
