S ne higgye senki, hogy túl sok pénz kell hozzá. Könyvesboltban háromezer forint alatt már nemigen lehet könyvhöz jutni, itt meg bőven van kétezer alatti összegről induló tétel, és meg is szerzi valaki ezerért például Görgey Titus Madárvédelem a kertben című 1913-as kiadású füzetkéjét. Nem is biztos, hogy a beadó tulajdonos örül ennek: többre számíthatott, ha már ilyen sokáig őrizgette.
Ábécérendben kerülnek elő az árverési darabok, viszonylag gyorsan halad minden. Alig egy óra múlva már a 109-es számú könyvet (Gerlai Arnold Gusztáv: A magyar erdészeti irodalom könyvészete 1934-ig, kikiáltási ár: 10 ezer, leütési ár: 18 ezer forint) üti le Kárpáti Frigyes, az árverést szervező Kárpáti és Fia Antikvárium tulajdonosa.
Babits Mihály erotikus fordításgyűjteményének – Erato – eredeti kiadása megvan otthon. Mennyit érhet, mennyire megy föl 6500-ról? Csalódás, hogy csak egy licit van rá: a kikiáltási áron viszik el.
Aztán egy nem is túl régi könyv: Csoóri Sándor esszéi, Készülődés a számadásra. Megvan ez is, igaz, nem dedikálva. Kétezerről indul, háromezerért kapja meg, akinek kellett. S ha behoznánk Párbeszéd a sötétben című, 1973-as verskötetét? A költözéskor mentettük ki apánk széthordott könyvtárából, dedikált példány, és a 132. oldalon a Közeledés a szavakhoz című prózaversében a költő saját kezűleg írta a lap tetejére egy korrektúrajellel a nyomdában kimaradt mondatot: „Hány ilyen pillanatfelvétel gyűjteménye az életünk?”
De vissza a valóságba. Túljutottunk már egy nagyobb sokkon: 260 ezerért kelt el egy tudományos könyvsorozat a Balatonról, és egy másikon: senki sem licitált a 600 ezres kezdő árú, XVIII. század végi, francia nyelvű képeskönyvre Görögországról.
Közben megfigyeljük a taktikákat. 1. Felemeli a kartont, és tartja, jelezvén, hogy sokáig – a végsőkig – kitart. 2. Kezdettől résen van, de minden licit után leereszti a kezét, nem lehet tudni, továbbmegy-e, a végén meg kell kérni, emelje föl a lapját, hogy a számát le lehessen olvasni. 3. Vár egy-két kört, és csak akkor száll be, amikor leülne a menet.
Van, aki nincs jelen, megbízást adott egy bizonyos értékig, és vannak telefonos licitálók is: előre megmondták, melyik könyvnél kell fölhívni őket. Vannak, akiket speciális témák érdekelnek, mások láthatólag bármire vevők, ha megtetszik nekik, egyvalakire leszünk csak figyelmesek, akit nyilvánvalóan csak egyetlen tétel érdekel.
A kézirat, aprónyomtatvány kategóriában 1200 forinttal kezd a „Műsorfüzet: Magyarország–Anglia nemzetek közötti válogatott labdarúgó mérkőzés Budapest, 1954. május” című kiadvány. Ez lesz övé hosszú küzdelemben, előbb kétszáz, kétezertől ötszáz, tízezertől ezer, húszezertől kétezer forintos ugrásokkal haladó licitben 34 ezerért. (Később kiderül, angol az illető, az antikváriusok szerint mazochista lehet: azt a meccset Puskásék 7:1-re nyerték meg.)
Közben 12 ezertől 220 ezerig tartó, nagy harc folyik Karinthy Frigyes Tanár úr kérem-jének Vértes Marcel rajzaival ellátott, dedikált első kiadásáért. Rögtön utána jön Kazinczy Ferencnek Széphalmy Vintze néven jegyzett folyóirata, az Orpheus 1792-ben befejezett, hiánytalan gyűjteménye: 400 ezret kell fizetnie annak, akinek leütötték. (És talán az sem csalódott, akinek valamiért meg kellett válnia ettől a kincstől.)
Elkel egy 1925-ös, tízkötetes Krúdy-sorozat (20 ezerről 90 ezerig megy föl). Aztán már csak az érdekel minket, mi lesz Madáchcsal. Az ember tragédiájának első kiadása jelentéktelennek látszik, de hát mindenki tudja, hogy Arany János segített a vidéki próbálkozónak végső formába önteni a drámát, és rábeszélte a Kisfaludy Társaságot a megjelentetésére. Ez pedig maga az 1862-es első kiadás, bárkinek megér 60 ezer forintot! De százezret már csak egy embernek, ő viheti haza.
Szép lassan lefut a 337 tétel, elfáradtunk a végére, csak annyit tudunk még kinyögni: haldoklik a könyv, de ahhoz képest jó erőben van.
