Azon már nincs mit csodálkozni, hogy a Fidesz–KDNP pártszövetség ismét „leverte” ellenfeleit. (Lassan már önmagát is.) Ahogy Orbán Viktor is fogalmazott az EP-választás éjszakáján – szabad fordításban: „nagyon győztünk”. (A tényeket kár lenne opponálni, az okokat most ne kutassuk.) Talán azon sem lepődhetünk meg, hogy a miniszterelnök szótlanul figyeli, miként válik víziójából hétköznapi valósággá a média porba tiprása. (Az eredmény 2:0, a harmadik harmadot – önkormányzati választások – már csak a tisztesség okán, a fair play szellemében is le kell játszani.) A másképpen gondolkodók végleges elhallgattatása, a több színű, plurális véleményformálás kiiktatása azonban olyan „mélyütést” vihet be a jogállami demokráciába, ami – hogy stílszerű legyek – egy KO-val felérő megsemmisülést vetít előre. Ennek a tétje pedig nem más, mint a szabad sajtó léte, nem léte! Hogy ebben a „harcban” – igyekszem megint csak kontextusban maradni – ki lehet a jobb(ik), ma még kétséges, bár mint tudjuk, jaj, a legyőzöttnek…
 |
| Marabu |
Morvai Krisztina a Jobbik EP-listavezetője este még az ellenzékinek mondott ATV-ben „pofozza” Simon András műsorvezetőt, reggel már a kormánypárti M1-ben „ekézi” Csete Beáta kérdezőt. A képviselő asszony nem tudja elfogadni, hogy tőle a szerkesztő-riporterek azt kérdezzenek, amit akarnak. Csak arra „vevő”, amire ő válaszolni akar! Egyébként ferdít, terel, mások szavába belevág, kioktat. Mielőtt még elmélyednénk a politikus hölgy fenomenológiájában (már eddig is túlzott mértékben tettük) leszögezem: ha már annyira büszke jogi diplomájára és ebből fakadó „mindentudására”, neki kellene a legjobban tudnia a következőkről:
