A referendum a kelet-ukrajnai oroszbarát erők egyik fő követelése, igaz, ők azt szeretnék, ha a régiók külön-külön határozhatnának a státusukról és így nagyobb önállósághoz juthatnának. Turcsinov engedékenysége viszont nyilvánvalóan csak egy az egész országra kiterjedő véleménynyilvánításra vonatkozik. Ezért van alapja annak a hétfőn hangoztatott reményének, hogy „az ukránok túlnyomó többsége a megoszthatatlan, független, demokratikus és egységes Ukrajna mellett foglal állást". Az ügyvivő államfő annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy az ukránok készen állnak visszaverni az Ukrajna „területi épségére törő agresszort".
|
A horlivkai rendőrőrs elleni támadás
Efrem Lukackij / MTI/AP |
Kijevben ugyanis Oroszországot vádolják azzal, hogy szítja, szervezi és segíti a kelet-ukrajnai zavargásokat. Hétfőn a belbiztonsági szolgálat, az SZBU olyan telefonbeszélgetések felvételeit is nyilvánosságra hozta, amelyek a közlés szerint erre utalhatnak, Daniil Lubkivszkij ukrán külügyminiszter-helyettes pedig azt hangoztatta, hogy megdönthetetlen bizonyítékaik vannak az orosz beavatkozásra. Szerinte Moszkva nem föderalizálni, hanem destabilizálni és megbénítani akarja Ukrajnát, amely erre akár az orosz határ teljes lezárásával is válaszolhat.
Miközben a donecki szeparatisták már közvetlenül Vlagyimir Putyin orosz elnöktől kértek segítséget, Szergej Lavrov külügyminiszter újra tagadta, hogy a Moszkvának köze lenne a kelet-ukrajnai eseményekhez. Ha csak egy orosz ügynököt is elfogtak, mutassák meg – biztatta a kijevi hatóságokat, és kettős mérce alkalmazásának, képmutatásnak nevezte azt, hogy különbözőképpen értékelik a november-februári kijevi tüntetéseket és a mostani, kelet-ukrajnai megmozdulásokat: az előbbieket demokratikus, békés akciónak, az utóbbiakat pedig terrorizmusnak minősítik. Lavrov újfent figyelmeztetett, ha erőszakot alkalmaznak a tiltakozók ellen, az „súlyosan aláássa az ukrán válság rendezésének kilátásait".
|
Fegyvert emelnek egy hadihajó, az USS Donald Cook fedélzetére Romániában, Constanta kikötőjében. Traian Basescu román elnök folyamatos amerikai katonai jelenlétre számít a Fekete-tengeren az ukrán válság miatt
Bogdan Cristel / Reuters |
A hadsereg bevetésére az ukrán hatóságok szerint éppen az orosz beavatkozás teremthet lehetőséget. Folyamatos orosz katonai agresszió folyik – írta egy közösségi oldalon Viktorija Szjumar, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács helyettes titkára. A katonaság kivezényléséhez máskülönben rendkívüli állapot bevezetésére lenne szükség, ezt azonban nem akarják megkockáztatni, mert veszélybe sodorná az elnökválasztás előtti kampányt – derült ki a bejegyzéséből.
Különböző mértékben ugyan, de az Európai Unió tagországai is felelősnek tartják Moszkvát az ukrajnai eseményekért. A külügyminiszterek hétfői luxembourgi megbeszélésén a brit diplomácia vezetője, William Hague azt mondta, semmi kétség afelől, hogy Oroszország áll Kelet-Ukrajna destabilizálásának hátterében, lengyel kollégája, Radoslaw Sikorski pedig kijelentette: világossá kell tenni Moszkva számára, milyen következményei lehetnek a további lépéseinek. Más tagállamok viszont óvatosabban foglaltak állást. Németország például azt hangoztatta, hogy – noha a szankciók lehetőségét is napirenden kell tartani – az amerikai, az orosz és az ukrán külügyminiszter, valamint az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének csütörtökre tervezett tárgyalása segíthet a feszültség csökkentésében.
