galéria megtekintése

Szabad menet – külföldi, fizess!

Badarság, baromság, rossz poén, sörkerti populizmus – amin nem is olyan régen még nevettek Németországban, az nagyon is való dolog lesz a szövetségi köztársaságban. A kisebbik keresztény uniópárt, a bajor CSU ugyanis keresztülvitte a 2013-as választási kampányra kitalált, alapvetően a külföldiek ellen agitáló témáját, az autópályadíjat.

A Bundestag március végi döntése értelmében az autópályák (Autobahn) és országutak (Bundesstrasse) egyik legnagyobb európai hálózata fizetős lesz.

A felzúdulás óriási Németországban. A sajtó – jobb- és baloldali – egyaránt átkozza és ostorozza a nagykoalíciós pártokat, amiért engedtek a CSU zsarolásának. Emlékezetes Angela Merkel ­2013-as kampánynyilatkozata, amelyben a nagyobbik keresztény uniópárt, a CDU elnöki posztját is betöltő kancellár kijelentette: vele sohasem lesz autópályadíj, amit ma már „infra­strukturális járuléknak" hívnak. A koalíciós partner szocdemek is ellenezték, most viszont megszavazták.

Megjegyzendő: a bajor keresztényszociális párt eljárása kísértetie­sen hasonlít arra, ahogy a KDNP Magyarországon elérte az üzletek vasárnapi zárva tartását. A különbség annyi, hogy a CSU – regionális pártként – egy 12,6 millió lakosú, a német GDP közel 18 százalékát adó, gazdaságilag sikeres tartományt irányít.

 

A német és a külföldi rendszámú autók tulajdonosait, illetve használóit egyaránt kasszához szólítják. A fizetendő díjakat az autók évjárata, hengerűrtartalma és környezetvédelmi besorolása alapján számítják ki.

Míg a németek esetében az éves díjat levonják a gépjárműadóból, a külföldieknek csak az autópályákért kell fizetniük.

Az autót, pontosabban annak rendszámát az elektronikus matrica vásárlásakor regisztrálják, a külföldiek vehetnek tíznapos, két hónapos vagy éves matricát. Ez utóbbi maximum 130 euróba kerül, míg egy 1,2 literes, Euro6-os besorolású autóval tíz napon át mindössze öt euróért lehet majd süvíteni a csaknem 13 ezer kilométer hosszú német autópálya-hálózaton.

A feltételes mód azért még ajánlatos, mert a német törvény ellen Ausztria várhatóan panasszal fog élni az Európai Bíróságnál, s nem kizárt, hogy a külföldieket diszkrimináló jogszabály miatt hasonló lépést tesz az Európai Bizottság is.

Esti forgalom Essenben, az A40-es sztrádán
Esti forgalom Essenben, az A40-es sztrádán
Ina Fassbender / Reuters

A CSU anno a Bajorországot „környezetileg súlyosan károsító, elviselhetetlen mértékű" tranzitforgalomra hivatkozva állt elő az autópályadíjjal. Az infrastrukturális járulékot bevezető Alexander Dobrindt (CSU) szövetségi közlekedési miniszter éves szinten 500-600 millió eurós bevétellel számol, de tárcájának egyik államtitkára 2018-tól kétmilliárd eurót harangozott be.

A befolyó pénzeket az úthálózat felújítására fordítják: a német autóklub, az ADAC szerint több autópálya – így a magyarok által is használt A3-as – jó néhány szakaszon kritikus állapotban van. Dobrindt azzal próbálja eladni a sztrádadíjat, hogy a felhasználókat – értsd: a fogyasztókat – bevonják az infrastruktúra, az úthálózat fenntartásába, illetve fejlesztésébe.

Valaha a jóléti társadalom egyik jelképének tekintett német autópálya-hálózatot úgy hirdették, hogy

Szabad menet szabad polgároknak

(Freie Fahrt für freie Bürger). Ez most erősen megdőlni látszik. Európában egyre kevesebb országban lehet ingyen ráhajtani az autópályára.

Európában a spanyol a leghosszabb

Európában nem a közel 13 ezer kilométeres németországi sztrádahálózat a legnagyobb, Spanyolországban az ottani – jelentős részben fizetős – autópályák teljes hossza meghaladja a 16 200 kilométert. Sokan úgy hiszik, hogy a Hitler-korszakban épült az első autópálya. A valóság azonban az, hogy a Kölnt Bonn-nal összekötő 20 kilométeres sztrádát (A555) 1932 augusztusában Köln akkori főpolgármestere, a második világháború után az NSZK első kancellárja, Konrad Adenauer adta át.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.