 |
| Clayton D. Lockett |
Lockettet azért ítélték halálra, mert 1999-ben meglőtt, majd élve eltemetett egy 19 éves nőt. Charles F. Warner pedig, akinek a kivégzése most elmaradt, 1997-ben megerőszakolt, majd megölt egy 11 hónapos kislányt. Az eset hatalmas felháborodást keltett, nemcsak az Egyesült Államokban, de a halálbüntetést tiltó Európai Unióban is.
A hét végén Barack Obama arra utasította Eric Holder igazságügy-minisztert, hogy vizsgálja felül a halálbüntetés rendszerét. Az elnök közölte, hogy bizonyos esetekben támogatja a halálbüntetést, ám akörül „jelentős problémák vannak – faji előítéletek, egyenlőtlen alkalmazás” és a téves ítéletek miatt.
Politikai kommentátorok szerint ez azt is jelezheti, hogy később, elnöksége végén Obama határozottabban kiáll majd e büntetési forma ellen. Az ügy azért is kapott óriási médiavisszhangot, mert már évek óta rendszeresek a botrányok a kivégzések körül az Egyesült Államokban.
A szövetségi államok közül harminckettőben máig van halálbüntetés, igaz, a kivégzések száma alacsony. Jelenleg több mint háromezren „várakoznak” siralomházban, miközben tavaly összesen 39 kivégzésre került sor.
|
A legtöbb kivégzést engedélyező texasi kormányzót sorozatgyilkosnak hívják a halálbüntetés ellenzői
Reuters |
Az elmúlt években fél tucat állam törölte el a halálbüntetést és több másikban is keresik ennek a lehetőségét. A The New York Times (NYT) a Gallup felmérését idézi, mely szerint gyilkosság esetén az amerikaiak 60 százaléka támogatja a halálbüntetést, ám ez negyven éve a legalacsonyabb arány. Arizona, Oklahoma, Florida, Ohio és Texas államokban jellemző elsősorban, hogy végre is hajtják a halálos ítéleteket.
Kegyetlenkedni nem szabad(na)
A leggyakoribb módszer a méreginjekció. Az amerikai alkotmány nyolcadik kiegészítése tiltja a kegyetlen vagy szokatlan büntetést, és ezt tartják jelenleg a leginkább emberséges megoldásnak. Ám az elmúlt években egyre gyakrabban szólnak arról a hírek, hogy az elítéltek akár fél órán keresztül szenvednek, fuldokolnak.
Volt olyan, aki nem halt meg, visszavitték a siralomházba. Máig ott van. A gondok akkor kezdődtek, amikor a Hospira gyógyszergyár leállította annak a nyugtatónak a gyártását, amely harminc éven keresztül a „koktél” első komponenseként szolgált. Ekkor a börtönök átálltak egy másik nyugtatóra, amelyet egy dán cégtől, a Lundbecktől szereztek be.
|
Utah állam vesztőhelyén legutóbb 2010-ben végeztek ki saját kérésére sorozatlövéssel egy elítéltet
Reuters |
Ám a cég nem akarta, hogy az általa gyártott szert kivégzésekhez használják az USA-ban, ezért úgy változtatta meg a disztribúciós rendszerét, hogy erre ne legyen lehetőség. 2011-ben az Európai Unió be is tiltotta a kivégzésekhez használatos szerek exportját. Ez számtalan olyan, kissé szenzációhajhász újságcikkcímet eredményezett, amelyek szerint Brüsszel „végzi ki” az amerikai halálbüntetés intézményét. Ám hamar új forrásokat kerestek.
Néhány börtön amerikai patikáktól rendeli a szereket. E kis mennyiségben előállított vegyi anyagokat azonban nem lehet ellenőrizni, nem tartoznak az élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóság felügyelete alá. Máshol új szereket próbálnak ki, amelyekről még nincs tapasztalat.
Amikor egyre gyakoribbak lettek a „félresikerült” kivégzések, több állam is törvényt hozott arról: ezentúl titokban lehet tartani a kivégzéshez használt szerek nevét vagy annak forrását.
|
A halálbüntetés hangos támogatója Fallin kormányzó (a képen férjével imádkozik)
Sue Ogrocki / Reuters |
Lockett és Warner ügyvédei épp emiatt támadták meg a kivégzésről szóló döntést. Úgy érveltek, hogy védenceiknek joga van tudni, milyen szerrel ölik meg őket, különösen a korábbi, botrányos kivégzések fényében.
Ezután hosszas jogi csatározás kezdődött, amelyet az amerikai sajtó gyakran illetett a „kafkai” jelzővel. Végül Fallin kormányzó közölte, az ítéletek végrehajtását nem lehet tovább halasztani. Azt egyébként nyilvánosságra hozták, milyen szert fognak használni: egy Floridában már alkalmazott „koktélt”, igaz, a nyugtatóból a floridai dózisnak csupán egyharmadát írták elő.
A forrást azonban nem nevezték meg. Az eredmény egy újabb problémás kivégzés lett. Lockett egyik ügyvédje szerint, aki jelen volt a kivégzésnél „olyan volt, mintha kínoznák”.
Gyakran elhangzó érv, hogy az új szerek esetében nem lehet tudni, hogy valójában mit éreznek az elítéltek, szenvednek-e. Austin Sarat, a massachusettsi Amherst főiskola jogi professzora szerint ahhoz, hogy a halálbüntetés legitim legyen, a kivégzéseknek „finoman” kell történnie.
„Ám még nem jöttünk rá, ezt hogyan kell csinálni” – mondta a BBC-nek. Egy korábbi „elrontott” kivégzés után nyilatkozta: a villamosszékről, az akasztásról és a mérges gázról már kiderült, hogy erre nem alkalmasak, és most a méreginjekcióról is. Csakhogy a halálbüntetés támogatói, illetve az áldozatok családjai szerint ez a szenvedés még mindig kisebb annál, mint amit az elítéltek áldozataiknak okoztak.
