A molenbeekieknek elegük lett a hirtelen rájuk szakadt nyilvánosságból, és a szirénázó rendőrautókból, amelyek az elmúlt négy napban hét letartóztatottat szállítottak el innen kihallgatásra a párizsi merényletekkel összefüggésben.
|
| Fotó: Yves Herman / Reuters |
Pedig a lakók, akiknek több mint a fele külföldön, vagy külföldiek gyermekeként született, megszokhatták volna, hogy a kerületük mindannyiszor feltűnik a hírekben, ahányszor csak fanatizált iszlamisták öngyilkos merényleteket és terrortámadásokat hajtanak végre valahol Európában.
2001 és 2015 között hat halálos terrorcselekmény végrehajtója lakott hosszabb-rövidebb ideig Molenbeekben,
köztük a múlt pénteki párizsi vérengzések elkövetői.
„Európa dzsihádista fővárosa” nem romosabb és piszkosabb, mint a modern metropoliszok lerobbant, gettósodott külterületei. Sőt. Molenbeekben feltűnően sok a park és a tisztes polgári villa a lepusztult lakóházak tőszomszédságában. A csaknem százezres népesség zöme fiatal, a munkaképesek egyharmada állástalan.
|
| Fotó: Yves Herman / Reuters |
A fekete burkát viselő Soud és Louiza nem értik, miért választja sok helyi fiatal a messzi háborút, és ragad fegyvert, ha hazatér. „Harminc éve élek itt, de sohasem találkoztam ilyen problémával” – mondja Louiza, aki többedmagával apró plakátokat osztogat, amelyeken a béke jelét rajzolták Molenbeek „o” betűjének helyére. Sok ablakon és kirakaton látni a sokszorosított rajzot, még a „párizsi” terroristák most nyugalmas lakóhelyének a környékén is.
|
| Fotó: Yves Herman / Reuters |
A két asszony a Caleidoscoop nevű szervezet önkéntese: eddig női programokat szerveztek az érdeklődőknek, most az otthonuk jó hírnevéért kampányolnak. A helybéliek azt mondják, a terrorizmus nem az egész Molenbeek, hanem csak egy-két rossz hírű körzet problémája, ahol összezsúfolódva, kis lakásokban élnek családok.
Hivatalos statisztikák szerint a brüsszeli városrészből mostanáig harmincan utaztak Szíriába, hogy dzsihádista fegyveresek oldalán harcoljanak. A hazatérteket nem könnyű szemmel tartani, egyetlen gyanús ember állandó 24 órás megfigyeléséhez 10-12 nyomozó szükséges – nyilatkozta a minap a belga szövetségi rendőrfőnök.
Molenbeeket ráadásul nem csak a bevándorlók által lakott településekre jellemző problémák sújtják, mint a szegénység, a munkanélküliség, a kilátástalanság. Fő baja, hogy a szétszabdalt és kormányozhatatlan főváros része, ahol a sok hatóság között elveszik a felelősség. Angelo De Simone, a migráns fiatalokat segítő Foyer integrációs központ igazgatóhelyettese a bonyolult brüsszeli döntéshozatalt is hibáztatja azért, hogy a városrész a fekete krónikák között szerepel. „Megtesszük, amit lehet szociális téren, de egyedül nem sokra megyünk” – tárja ki az ajtót a következő újságíró előtt.
Kiküldött munkatársaink tudósításai
