„Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek vasárnap zárva tarthassanak?".
Első körben a Nemzeti Választási Iroda elnöke mindkét indítványt visszadobta. Simonnéét formai okokra hivatkozva utasította el – nem mellékelte az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát –, Harangozó pedig egyszerűen elkésett, mert ugyanabban a tárgyban nem lehet egyszerre több referendumot kezdeményezni.
A vállalkozó benyújtotta a hiányzó papírt, így az NVB múlt pénteken már érdemi döntést hozott: a testület két ellenszavazat mellett a kérdést hitelesítette. Elutasították ugyanakkor Harangozó beadványát, mert a testület álláspontja szerint a két kérdés a tárgyát tekintve részbeni azonosságot mutat. Vagyis: a párhuzamossági moratórium miatt arra nemet kellett mondani.
|
Amikor még úgy tűnt, hogy nem csinálnak viccet az ügyből
Teknős Miklós / Népszabadság |
A politikus kérdésünkre leszögezte, hogy álláspontja szerint a kérdések nem ütik egymást, mert a magánszemély felvetése csak arról szól, hogy a boltok vasárnap is zárva tarthassanak. Maga viszont azt kezdeményezi, hogy semmisítsék meg azt a törvényt, amely az üzletek meghatározott körének egyenesen megtiltja a vasárnapi nyitva tartást. Úgy látja, ezért szó sincs azonos tárgyról.
A képviselő hangsúlyozta: az NVB-nek a Simonné ügyében hozott határozatát nem támadták meg, csupán azt kérik a Kúriától, hogy Harangozó kezdeményezését is engedje át. Az sem zavarná – tette hozzá a politikus –, ha a két kérdésről a polgárok egyszerre szavazhatnának. Mindazonáltal érdeklődéssel várja – fogalmazott –, hogy a vállalkozó bezárja-e vasárnap a boltját, hogy helyette aláírásokat gyűjtsön a Kossuth téren.
Mindezzel kapcsolatban Wiener György egykori szocialista parlamenti képviselő, alkotmányjogász-politológus kijelentette: mára teljesen egyértelművé vált, hogy a Fidesz egyetlen népszavazási kísérletet sem hajlandó eltűrni, amit nem maga kezdeményez – állítja. A 2008-as referendumnak ugyanis jelentős, bár nem kizárólagos szerepe volt abban, hogy a 2010-es választáson a Fidesz-KDNP kétharmados többséget szerezzen, ezért is tart a kormányoldal az ilyen próbálkozásoktól – véli –, így végső eszközként készek az Alkotmánybíróságot is bevetni, mint tették azt a férfiak negyven évnyi munkaviszony után történő nyugdíjba vonulásáról szóló kezdeményezés esetében is.
A tordasi magánszemély azt kérdezné, egyetértenek a választók azzal, hogy a „kiskereskedelmi üzletek vasárnap zárva tarthassanak". Ha az igenek kerülnének többségbe, s a referendum érvényes lenne, Wiener szerint ez tulajdonképpen csak a jelenlegi helyzet megerősítését jelentené. Amennyiben viszont a nemek győznének, valamennyi boltnak ki kellene nyitnia, ami a vállalkozás szabadságának a mostaninál is súlyosabb, vélhetően az alaptörvénybe ütköző korlátozását jelentené – fogalmazott. Az alkotmányjogász álláspontja, hogy emiatt a kérdést nem lehetett volna átengedni.
Más szempontokra is felhívta azonban a figyelmet. Az alkotmány és a népszavazásról szóló törvény korábban megkülönböztette a törvényeket megerősítő, illetve a parlamentre utólagos jogalkotási kötelezettséget előíró népszavazást – emlékeztetett. A mostani kezdeményezés tulajdonképpen egy törvényt megerősítő referendum lehetne, amit viszont a korábbi alkotmány szerint csak a parlament indítványozhatott volna – de kizárólag a jogszabály kihirdetése előtt.
Nem lehet már komolyan venni a népszavazást
Aki megfelelő kérdéssel áll elő, kezdhesse meg az aláírásgyűjtést akkor is, ha van más hasonló népszavazási kezdeményezés – ezt javasolja a Nemzeti Választási Iroda elnöke. A mostani szabályozás, amelynek révén a minap egy vasárnap is nyitva tartó üzlet tulajdonosa egy álkérdéssel a szocialisták útjába állt, már a jogintézmény komolyságát veszélyezteti. Lencsés Károly cikke: >>>
Ha tehát nem írják át a szabályokat, ez a kérdés Wiener szerint jó eséllyel elbukik. Jelezte ugyanakkor, hogy egészen 2012-ig lehetőség volt ügydöntő, illetve véleménynyilvánító népszavazás kezdeményezésére. Ha pedig a magánszemély ez utóbbira hivatkozva nyújtja be hitelesítésre a kérdést, nem lett volna akadálya a referendumnak, amelynek eredménye azonban a parlamentre semmilyen jogalkotási kötelezettséget nem ró.
Az új alaptörvény és a népszavazási törvény most viszont csak annyit ír elő, hogy – a tiltott tárgyak kivételével – valamennyi, a parlament hatáskörébe tartozó ügyben lehet népszavazást tartani. Az alkotmányjogász úgy látja, hogy e szabályozással az alaptörvény a népszavazás terén is jogbizonytalanságot teremtett.
