|
| Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Az elképzelések szerint egy központilag működtetett, napi adatokat feldolgozni képes számítógépes rendszer tartaná nyilván az Európai Unióba érkező menedékkérők számát. Ha azt észlelné, hogy egy adott ország aránytalanul sok kérelmet kezel, automatikus riasztást adna ki, amelynek következtében megkezdődne egyes menedékkérők áthelyezése más EU országokba.
A tagállamok terhelhetőségét a méretük és a gazdasági erejük határozná meg, valamint az, hogy hány nemzetközi védelemre szoruló személyt fogadtak be harmadik országokból.
A rendszer ez alapján döntene arról, hogy az egyes országoknak hány menedékkérőt kell befogadniuk a migránshullám által sújtott frontállamokból.
A kvótarendszerrel szemben a mostani bizottsági javaslat lehetővé teszi azt is, hogy egyes országok ideiglenesen kimaradjanak a mechanizmusból. Ennek azonban meglehetősen magas árat szabna: minden egyes menedékkérelmet 250 ezer euróval (nagyjából 80 millió forint) lehetne megváltani.
Az összeget azért srófolta magasra az uniós végrehajtó testület, mert egyrészt költségesnek tartja a menekültek elhelyezését, ellátását, másrészt szeretné a húzódozó tagállamok kedvét venni attól, hogy visszautasítsák a részvételt az automatikus áthelyezésben. A pénzbüntetés természetesen nem vonatkozna a már hatályban lévő jogszabály teljesítésére, amelynek értelmében az országok tavaly szeptemberben vállalták, hogy Görögországból és Olaszországból befogadnak 160 ezer nemzetközi védelemre szoruló szíriait, irakit és eritreait. Mint ismeretes, ezt a rendeletet a magyar kormány nem hajtja végre és bíróságon támadta meg.
|
| Fotó: Balogh László / Reuters |
Az európai menekültügyi rendszer reformjára tett bizottsági javaslat szigorú korlátozásokat és büntetést vezetne be azok ellen a menedékkérők ellen, akik nem hajlandók betartani a szabályokat.
Az előterjesztés csak a tagállamok minősített többségének és az Európai Parlamentnek a jóváhagyása után lépne életbe.
Az egyik meghatározó tagállam diplomatája lapunknak úgy nyilatkozott, hogy
a felemás dublini reformok helyett jobban örültek volna egy állandó, nem csak szükség esetén aktiválható áthelyezési javaslatnak.
Rebecca Harms, az EP zöld frakciójának elnöke a Népszabadságnak azt mondta: nem híve annak, hogy bármilyen megoldást, befogadást vagy pénzbüntetést ráerőszakoljanak a tagállamokra.
Az Orbán-kormány egyébként ennek az árnyékában népszavazásra készül a menekültvóták elutasításáról. A kérdést – „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" – a kifogások ellenére a Kúria is hitelesítette, de az általunk megkérdezett szakértők és a a jogvédők is alkotmányellenesnek tartják.
„A magyar kormány nem zsarolható”
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar kormány nem zsarolható kvótaügyben sem. Szijjártó Péter szerdán Prágában egy sajtótájékoztatón az Európai Bizottság azon javaslatára reagált, miszerint az uniós tagállamok fejenként negyedmillió euróért megtagadhatnák a migránsok befogadását. Ez egy olyan zsarolás, amely sehová sem vezet – jelentette ki a magyar diplomácia vezetője a visegrádi négyek és a Keleti Partnerség országai külügyminisztereinek találkozója utáni sajtótájékoztatón. „Timmermans elismerte, hogy Brüsszel kényszerbetelepítést akar. A kényszerbetelepítés elfogadhatatlan, Brüsszel nem, csak a magyarok dönthetnek arról, kit fogadunk be az országunkba” - válaszolta az MTI kérdésére Szijjártó Péter, az Európai Bizottság alelnökére utalva.
