Többen hivatkoztak arra is, hogy nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségről van szó, és ilyen tárgyban nem lehet referendumot tartani. Vagyis a kötelező betelepítési kvóta nem tartozik a magyar Országgyűlés hatáskörébe, hiszen arról EU-tanácsi határozat – tehát nemzetközi dokumentum – rendelkezik. A döntést pedig az alaptörvény alapján is végre kell hajtani – vagy módosítani kell magát az alkotmányt.
A kifogásokban többször felmerül, hogy nem kötelező betelepítésről van szó, ráadásul a kérdés sem egyértelmű. Nem derül ki még az sem, hogy a kezdeményezés a magyar kormány által kifogásolt, s az Európai Unió Bíróságán megtámadott konkrét tanácsi határozatra vagy esetleg valamilyen más, a menekültpolitikával kapcsolatos jövőbeni közösségi döntésre vonatkozik.
Amúgy a határozat csak annyit mond ki, hogy Görögországból és Olaszországból 120 ezer menedékkérőt kellene áthelyezni más tagállamok területére. Magyarországra 1294-en jönnének, akiket nem betelepítenének, hanem az ügyükben a menekültügyi eljárást itt kellene lefolytatni. Ez végződhetne a kérelem elutasításával, és ha valakit nemzetközi védelemben részesítettek, a körülmények változása esetén utóbb őt is kiebrudalhatnák.
A Kúria szerint a kifogások megalapozatlanok. A kérdés nem irányul a csatlakozási szerződés módosítására – fogalmaznak. Kétségkívül érinti viszont az Országgyűlés feladat- és hatáskörét, hiszen a menekültügyi eljárás lefolytatása „olyan szabályozási tárgykört képez, amelyet a jogalkotó törvény keretei között rendezhetne". Ez tehát hazai hatáskör.
Felhívják ugyanakkor a figyelmet arra, hogy kezdeményezés egy, az uniós jog körébe tartozó tanácsi határozatra vonatkozik. A Kúria értelmezése szerint így egyértelmű, hogy az a 120 ezres kvótáról szól. A közösségi jogból és a kétoldalú nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek között azonban nem vonható párhuzam – emlékeztet a Kúria az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatára. A betelepítésről tehát – szemben egy államközi szerződésből eredő kötelezettséggel – lehet referendumot tartani.
A legfőbb bírói fórum szerint különben a „kérdés jogilag kellően pontos". A magyar, illetve a nemzetközi jog a „betelepítés" kifejezés tartalmát nem írja le, de a választópolgár számára azt a helyzetet jeleníti meg – fogalmaznak –, amikor nagy számban nem magyar állampolgárok tartós elhelyezésére kerülne sor Magyarország területén. A Kúria úgy látja, a népszavazás kezdeményezője erről a helyzetről kívánja a választópolgárok véleményét kérni.
Az MSZP attól tart, a Fidesz vállalhatatlanná teszi a terrorellenes csomagot
Félő, hogy a Fidesz az utolsó pillanatban módosító indítványokkal vállalhatatlanná teszi a Belügyminisztérium terrorellenes törvénycsomagját – mondta kedden Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke és Harangozó Tamás MSZP-s rendészeti szakpolitikus. Pedig a szaktárca az ellenzék felvetéseire több fontos módosítást már végrehajtott, amelyekkel az MSZP számára vállalhatóvá tette az előterjesztést. Egy kifogásolt pont maradt benne csupán, ám annak megmaradása esetén a szocialisták nemmel szavaznak, de legalábbis tartózkodnak a szavazáskor. Továbbra sem tartják elfogadhatónak, hogy a belügyminiszter időbeli és területi korlátozás nélkül tilthasson be tömegrendezvényeket. Az MSZP kivenné a politikusok kezéből a döntés jogát: terrorveszély esetén a rendőrség határozhatna a rendezvények betiltásáról. A szocialisták nem támogatják az alaptörvény hatodik módosítását. Szerintük a most benyújtott módosító javaslataik elfogadása esetén arra nincs szükség. (F. Gy. A.)
Az EU működéséről szóló alapdokumentumok is nemzetközi szerződések, mondjon erről a Kúria vagy az Alkotmánybíróság bármit – szögezte le Lattmann Tamás nemzetközi jogász. Szerinte egyetlen kiindulási alap lehet: a magyar alaptörvény, amely ezt egyértelműen kimondja, ezért ebben a tárgyban nem lehet népszavazást kezdeményezni. Úgy látja, a közösségi jogból, illetve a kétoldalú államközi szerződésekből fakadó kötelezettségek közötti különbségtétel meglehetősen abszurd.
A nemzetközi jogász azt sem érti, miért olyan biztos a legfőbb bírói fórum abban, hogy a betelepítés mindenki számára egyértelmű fogalom. Ez már csak azért is kétséges lehet – mondta –, mert betelepítésről a magyar kormányon kívül senki nem beszél. Mindössze menekültek – illetve a menekültügyi eljárások – áthelyezéséről van szó – hangoztatta. Hozzátette: miért nem fáj senkinek, hogy igen sok letelepedési kötvényt értékesítettek, amelynek révén több tízezren különösebb ellenőrzés nélkül jöhettek Magyarországra.
Arra a kérdésünkre, hogy egy eredményes népszavazás esetén milyen jogalkotási kötelezettség hárulna a parlamentre, Lattmann leszögezte: annak annyi következménye lehetne, hogy törvényben szólíthatnák fel a kormányt arra, a kabinet képviselője szavazzon a közös menekültpolitikára nemmel. Ez pedig szerinte nagyjából annyit érne, mint az a tavalyi törvény, amely kötelezte a kormányt, hogy támadja meg a menekültek áthelyezéséről szóló uniós határozatot az Európai Unió Bíróságánál.
Valami nagyon nincs rendben az Orbán-kormány kérdésével
A kormány betelepítési kvótáról szóló népszavazási kérdése nem felel meg az alaptörvényben foglalt követelményeknek: nem egyértelmű és az ügy nem tartozik a parlament hatáskörébe – állítja négy civil szervezet. Tovább a cikkre: >>>
Nem kívánta érdemben értékelni a Kúria döntését Szoboszlai György politológus, választási szakértő. Álláspontja szerint a kérdés elutasítása és átengedése mellett is vannak jogi érvek. Ezért ennél fontosabbnak tartja, hogy egy olyan ügyet bocsáthatnak referendumra, amely magában hordozza a látványos bukás lehetőségét.
Maga így a legfőbb bírói fórum döntését inkább abból a szempontból értékeli, hogy annak mi lehet a politikai következménye. Meggyőződése, hogy eredményes népszavazást ebben a kérdésben szinte esélytelen megrendezni, hiszen nincsenek menekültek Magyarországon. Úgy gondolja, az ellenzéknek feladták a labdát: csak azzal kell kampányolniuk, hogy senki ne menjen el szavazni – ami nem nagy kihívás, hiszen a polgároknak nem kell tenniük semmit –, és ha nincs négymillió voks, azzal érvénytelenné tehetik a referendumot.
Ki kell tűzni
A hatályos szabályozás szerint a parlamentnek a kúriai döntés Magyar Közlönyben történő megjelenése után az első ülésnapon napirendjére kell tűznie a népszavazás ügyét. Ezt követően harminc napon belül döntést kell hozni a referendum kitűzéséről, és ez a határozat vélhetően a tavaszi ülésszakon megszületik. Ezt a döntést az Alkotmánybíróságnál meg lehet támadni ugyan, de ez legfeljebb időhúzásra jó, mert a testület érdemben csak akkor vizsgálhatná a beadványt, ha a kérdés hitelesítése és a határozat meghozatala közötti időszakban olyan lényeges változás következett volna be, ami a referendumot okafogyottá tenné. Ilyen biztosan nem következhet be, tehát lesz referendum. A választást tehát ki kell tűzni, és a referendumot a határidőkre figyelemmel szeptemberben meg kell tartani.
