A nyílt és a háttérhatalmak olyan rendszert építettek fel, amely az agyelszívást is szolgálja – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén hétfőn. Tudósokat kérdeztünk a tudományosnak nem nevezhető kijelentésről.
Csepeli György szociálpszichológus, egyetemi tanár, az MTA doktora:
Orbán Viktor beszédírói nem gondolhatták végig ezt a kijelentést, mert a miniszterelnök tényleges politikája a tudománnyal kapcsolatban jobb, mint amit ez a globalizációs paranoia jelez. A felelősséget gyanús idegenekre tolja, miközben az itteni rendszer semmiről nem tehet. Nincs ilyen háttérhatalom, ugyanakkor a tudomány globális jellegű. Az agyelszíváshoz vezető tényleges okokat, a kutatási források túlcentralizációját, a pénzhez jutás megnehezítését, a feudális kancellári rendszert meg sem említette. A tudomány és az autonómia összetartozó dolgok. Ha az előbbit kiveszem, nem marad semmi. Demokratikus körülmények között a tudományt nem lehet államosítani. Az agyakat pedig nem is elsődlegesen az anyagi feltételek, hanem az autonómiafeltételek hiánya szívja el.
Tudóskörökben agyelszívás helyett agyelfújásról beszélnek. Az itthoni körülmények sajnos nagyon sok fiatal kutatót taszítanak. Először is azokat, akik kint járnak egyetemre, másodszor azokat, akik olyan állásokban vannak, amelyeket az ipar jobban megfizet, így például az én szakmámban a számítógépes nyelvészeket. Azt sem lehet mondani egyszerre, hogy támogatjuk a tudományt, miközben a taopénzeket kihasználatlan stadionok építésére fordítjuk a felsőoktatás és a tudomány támogatása helyett. 
Érdemes a történelmet tanulmányozni. Nagyon sok olyan magyar tudós volt, aki eredményeivel meg tudta változtatni a világot. Neumann Jánosnak is el kellett mennie, nem lehetett idehaza egyetemi tanár és akadémikus. De hosszú sort lehetne említeni. Van ennek a tradíciónak folytonossága, és ezt kellene inkább elemezni és fölszámolni. Semmiféle háttérhatalom nincs, itt kell keresni a problémát Magyarországon.
