A Kúriának nem lett volna szabad átengednie a kormány kvótaügyi népszavazási kérdését, mert az alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, és nem felel meg az egyértelműség követelményének – ezt állítja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital és a Társaság a Szabadságjogokért.

A Kúria május 3-án elutasította a kormánynak a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) által hitelesített kvótaügyi népszavazási kezdeményezése ellen benyújtott jogorvoslatokat. Ha a kabinet nem áll el eredeti szándékától, várhatóan ősszel kerül sor a referendumra. A népszavazási kezdeményezést Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be február 24-én, a Nemzeti Választási Iroda aulájában történt botrány másnapján.

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" – ezt kérdezi a kormány. A civil szervezetek szerint a népszavazás intézménye arra hivatott, hogy a választópolgárok akár a politikai elit elképzeléseivel szemben is meghatározhassák: a parlament miről és milyen tartalmú törvényt alkosson. A referendum tehát a képviseleti hatalomgyakorlás kiegészítésére, olykor annak ellensúlyozására szolgál – ideális esetben.

A kormány azonban 2010 után átalakította a népszavazás jogszabályi és intézményi környezetét – emlékeztetnek –, amelynek következtében a mindenkori hatalom ellenérdekeltjei csak rendkívüli nehézségek árán tudnak referendumot kezdeményezni, illetve sikerre vinni. Az elmúlt bő egy évben sokan próbáltak jogszerűen országos népszavazást kezdeményezni, ám szinte kivétel nélkül kudarcot vallottak.

A kormány kvótaügyi népszavazási kérdésének azonban még az sem állta útját a civilek szerint, hogy az nem felel meg az alaptörvényben foglalt követelményeknek. A Kúria jogszabálysértő döntése a kormány érdekeit szolgálja az alkotmány semmibevételének árán is.

Álláspontjuk: a kabinet kérdése nem felel meg a jogszabályi feltételeknek. A népszavazási kérdés nem tartozik ugyanis az Országgyűlés hatáskörébe, és a kezdeményezés hamisan sugallja azt, hogy a referendum olyan parlamenti döntést eredményezhet, amely felülírná a közösen elfogadott uniós játékszabályokat, döntéseket.

A menekültügyi kvóta kapcsán az Európai Unióban képviselt magyar álláspontot a kormány határozza meg, és a kabinetet az Országgyűlés álláspontja nem köti. A parlamentnek tehát nincs felhatalmazása dönteni arról, hogyan alakuljon az EU-s kvótaszabályozás - hangsúlyozzák.

A Kúria szerint azonban a kormány népszavazási kérdése nem az uniós kvótaszabályozás felülírását célozza, hanem valami mást, amire az Országgyűlésnek bizonyára van felhatalmazása. Nem derül ki azonban ki, hogy pontosan akkor mire is irányul a kvótaügyi népszavazási kezdeményezés.

A kérdés sem egyértelmű – véli a négy szervezet. A Kúria hiába állít mást, a választópolgárok számára továbbra sem lehet világos, mi a kormány által kezdeményezett népszavazás tárgya – ahogyan az Országgyűlésnek sem lehet világos, a polgárok döntéséből milyen jogalkotási kötelezettsége keletkezik. A referendum tehát álláspontjuk szerint nem a népakarat kifejeződését, legfeljebb a kormány politikai céljait szolgálhatja.

A Nemzeti Választási Bizottság elnöke a mai napon tájékoztatta az Országgyűlés elnökét arról, hogy a kormány által benyújtott népszavazási kérdéssel kapcsolatban a Kúria helybenhagyta a testület hitelesítő határozatát, és a Kúria határozata a Magyar Közlönyben megjelent. A referendum elrendeléséről a parlamentnek harminc napon belül határoznia kell.