Kína kiáll az észak-koreai szörnyűségek mellett

A vizsgálatot, amely alapján a szóban forgó jelentés készült, úgy végezték az ENSZ munkatársai, hogy nem jártak Észak-Koreában, és nem is beszéltek észak-koreai vezetőkkel, viszont napokon keresztül faggattak több észak-koreai menekültet is, akik közül többen vállalták, hogy nyílt maghallgatáson tanúskodnak a dél-koreai fővárosban, Szöulban.

A világszervezet Emberi Jogi Bizottsága (UNHRC) megbízásából indított vizsgálat nyomán sokak szerint az egyik legrészletesebb és legmegrázóbb jelentés született, amelyet az ENSZ valaha publikált Észak-Koreáról. A phenjani rezsimet a dokumentum azzal vádolja, hogy „szisztematikusan, széleskörűen és durván" megsértette az emberi jogokat.

Kim Dzsong Un dohányzás közben szemlél egy légi bemutatót Phenjanban. KCNA / Reuters

Észak-Korea a publikálás után rögtön tagadta a vádakat, ellenséges erők „kreálmányának" nevezve azokat, Kína pedig szintén elutasította a jelentést. Bár eddig is sejteni lehetett Peking álláspontját, most már szinte biztos, hogy Kína nem fog semmilyen komolyabb Észak-Koreát célzó eljárást támogatni, és meg fogja vétózni, ha ez felmerül az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

„Azzal, hogy a Bizottság nem tudta az érintett ország [Észak-Korea] támogatását megszerezni vagy együttműködésre rábírni, lehetetlenné tette, hogy a Bizottság pártatlan, objektív, és hatékony eljárást folytasson le" – idézi a BBC Csen Csuandong kínai diplomatát.

Az EU, Japán és az Egyesült Államok mind támogatták a jelentés létrejöttét, valamint szeretnék azt is, ha nemcsak az ENSZ Biztonsági Tanácsa foglalkozna az üggyel, hanem a Nemzetközi Büntetőbíróság – vagy más nemzetközi szervezet – is felelősségre vonná az észak-koreai vezetőket. A vizsgálóbizottság vezetője, Michael Kirby szerint az elmúlt egy év alatt „elmondhatatlan atrocitásokra" derült fény.

„Beszéltünk olyan átlagemberekkel, akiket azért kínoztak meg és zártak börtönbe, mert külföldi szappanoperát néztek, vagy mert gyakorolták a vallásukat" – mesélte februárban Kirby egy sajtótájékoztatón.

Vezetésével a vizsgálóbizottság tavaly március óta mintegy nyolcvan túlélőt és szemtanút – többek között volt rabokat és őröket – hallgatott meg. Az ő vallomásaik alapján állt össze az a 372 oldalas dokumentum, amelyben kínzásról, szexuális erőszakról, kivégzésekről, elrablásokról és a fogolytáborban uralkodó körülményekről esik szó. Becslések szerint Észak-Koreában jelenleg 80-120 ezer politikai és más fogoly él büntető- és kényszermunka-táborokban.

A felelősségre vonásra azonban egyre halványabb az esély, hiszen valószínűleg nem Kína az egyetlen ország, amely megvétózza a további lépéseket. Ellenállásra lehet számítani Kuba, Oroszország és Vietnam részéről is.