Hifter egy ideje tehetetlenséggel és gyengeséggel vádolja a központi kormányzatot, s fő kifogása, hogy eközben az iszlamisták – mint a Muzulmán Testvériség tette Egyiptomban – átveszik az országban az ellenőrzést. Hifter fegyveresei azóta az ország keleti részén vívnak harcot az iszlamista erőkkel.
Líbiában a kormánynak évek óta nem sikerül megfékezni azokat a milíciákat, amelyek oroszlánrészt vállaltak a 2011 októberében meglincselt diktátor, Moammer Kadhafi rezsimje elleni harcban. Az AP szerint fennáll a veszélye annak, hogy Líbia teljes káoszba süllyed a törzsi, földrajzi alapon szerveződött és egymással rivalizáló milíciák egyre élesebb szembenállása miatt.
Az országnak tehát nagy szüksége volna egy működőképes kormányra, ám az előző, 2012-es választásokhoz képest várhatóan ma sokkal kevesebben mennek el szavazni. A hatmilliós Líbiában valamivel több mint másfél millióan regisztráltak eddig. Két éve közel ötven százalékos volt a részvétel, ám az volt az első szabad választás negyven éve.
Sokan attól tartanak, hogy a választások csupán egy újabb ideiglenes kormányt eredményeznek. Az arra felkért kormányzati szerv egyelőre még mindig dolgozik az új alkotmányon, így azt sem tudni, hogy pontosan milyen politikai rendszer lesz Líbiában. A választásokon mintegy 1600 jelöltre lehet voksolni, 200 képviselő kerül be a képviselőházba.
Az olajtermelés csökkenése miatt Líbia nemcsak politikai, de gazdasági válsággal is küzd. Az ország ezen túl igencsak megosztott: éles a szembenállás a Kadhafi által preferált nyugati, és a szegényebb keleti országrész között, ahol a lakosság egy része autonómiát, és nagyobb részesedést követ az olajprofitból (amelyre a keleti milíciák már rátették kezüket).
Sok líbiai azonban még nem adta fel a reményt. „Addig szavazunk, amíg meg nem kapjuk a megfelelő embereket" - nyilatkozta egy szavazó a BBC-nek.
