Egyes szakmai szervezetek szerint már az is kérdéses, hogy az első, felderítési szakasz eredményes lehet-e. Az EU hajói ugyanis nem végezhetnek semmilyen tevékenységet líbiai vizeken, hiszen a két részre szakadt ország egyik kormánya sem kérte ezt vagy adott rá engedélyt, és egyelőre az ENSZ Biztonsági Tanácsa sem állt az ügy mögé.
– Nehéz elképzelni, hogy milyen hírszerzési információhoz juthat az EU, ha nem működhet sem a líbiai partoknál, sem a szárazföldön – mondta lapunknak a Menekültek és Száműzöttek Európai Tanácsának szóvivője, Thorfinnur Omarsson. A helyzetet csak „megnyerhetetlen csatának” nevező szakember szerint félő, hogy bármilyen katonai műveletre kerül is sor, az – közvetve vagy közvetlenül – a halottak számát növeli majd.
|
| Alessandro Bianchi / Reuters |
– Nem kizárt, hogy ha megsemmisítik a csempészhajókat, a kétségbeesett menekültek sokkal veszélyesebb módon próbálnak majd átkelni a tengeren... Ha nem lesz elég hajó, akkor még több menekültet zsúfolnak majd egy-egy lélekvesztőbe. Elképzelhető, hogy kétségbeesésükben maguk a menekültek építik majd meg a saját hajóikat – tette hozzá Omarsson, aki úgy véli, a katasztrófát csak akkor lehet megakadályozni, ha legális, biztonságos útvonalakat biztosítanak Európába a menekültek számára.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szintén azon az állásponton van, hogy nagyon kicsi a siker esélye, ha az EU-nak nem sikerül bevonnia az akcióba a forrás- és tranzitországokat. Itayi Viriri, az IOM szóvivője szerint Szomália jó példával szolgálhat.
– Amikor néhány éve a kalózok hajókat támadtak meg Kelet-Afrika partjainál, a nemzetközi közösség összefogott, és felülkerekedett a kalóztámadásokon. De ez csak úgy sikerülhetett, hogy az EU, az Egyesült Államok és az érintett afrikai országok összefogtak. A jelen helyzetben is erre volna szükség – magyarázta a Népszabadságnak Viriri, hangsúlyozva, hogy a csempészbandák rendkívül elszántak, és nem valószínű, hogy a katonai művelet vagy a hadihajók látványa elrettenti őket. Mint mondta, a polgárháború sújtotta Líbiában a rivális milíciák közül többen is hasznot húznak az emberkereskedelemből, ami igencsak jól jövedelmező üzlet.
Ezt megerősítette lapunknak egy gambiai menekült is, aki jelenleg egy olaszországi táborban vár arra, hogy elbírálják menekültkérelmét. A politikai üldözéstől tartó, Dzsablesz álnevet használó férfi egy líbiai kikötőből, embercsempészek segítségével jutott el tengeri úton a közelmúltban Szicíliába. Jól ismeri a bűnszövetkezeteket, és úgy véli, azok továbbra is zavartalanul folytatják majd tevékenységüket.
– Ez az életük része. Benne vannak rendőrök, katonák, és a parti őrség is. Mind ebből élnek. Ha az ember el akar jutni Európába, Szenegáltól Líbiáig minden ellenőrzőponton le kell fizetni valakit – mondta Dzsablesz. Emlékei szerint fejenként 15-20 eurót kell adni az ellenőrzőpontokon, amelyeken naponta több, menekülteket szállító busz is megfordul. – A rendőrök belőlünk, menekültekből élnek.
