Pánik nincs, de pénz se

– A görögök korántsem fogadják olyan rémülten a helyzetet, mint sokan gondolták. Az ideérkező külföldi újságírókat is meglepi,

milyen nyugodtak az emberek – mondta lapunknak Sztavrosz Szamulidisz, az athéni Skai rádió- és tévéadó munkatársa. Bár az elmúlt napokban több milliárd eurót kivettek a görög bankokból, Szamulidisz figyelmeztetett: nem a lakosság legszegényebb rétegeiről van szó, amelyeket a leginkább sújtanak a megszorítások. – Nekik már nem sok pénzük maradt – fűzte hozzá.

Nincs sok pénze a görög államnak sem, amely június végéig 1,6 milliárd eurót köteles törleszteni az IMF-nek. Ezt csak akkor tudná megtenni, ha megkapná végre az EU/IMF-mentőprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét, ám ehhez előbb a végrehajtandó reformokról kellene megegyeznie az unióval: a kör ezzel bezárul. Mégis, a korábban fenyegetőző európai vezetők hétfőn inkább azt sulykolták, hogy a megállapodásra változatlanul van esély.

Ott van mindjárt a menetrend szerinti, csütörtök-pénteki EU-csúcs, ahol újra napirendre tűzhetik a görög válságot.

– A kormány támogatottsága a legújabb felmérések szerint növekszik, a görögök jó része tehát úgy érzi, hogy Cipraszék végül megoldást találnak. Ebben szerepet játszik a kommunikációs játék is, amelyben a kormányzó Sziriza párt keménységet, elszántságot mutat a saját választói felé – magyarázta Sztavrosz Szamulidisz. Ugyanezek a felmérések megmutatják, hogy az euró támogatottsága is erős, így a lakosság azt üzeni Alekszisz Ciprasz csapatának: veletek vagyunk, de az euróövezetben is bent akarunk maradni. A helyzetet bonyolítja, hogy a Sziriza balszárnya viszont nyíltan sürgeti a kilépést az eurózónából.

Ciprasz Brüsszelben. a növekvő támogatottságnak biztosan örülhet Yannis Behrakis / Reuters

A kasszakulcsként is működő reformcsomag legkényesebb része az adórendszer, illetve a nyugdíjrendszer átalakítása. Szóba került például az áfa felemelése bizonyos területeken vagy a nyugdíjkorhatár növelése, a korengedményes nyugdíj korlátozása. Az elmúlt évek adóemelései, fizetés- és nyugdíjcsökkentései után nehéz bármilyen újabb megszorítást elfogadtatni a lakossággal, amely persze azzal is tisztában van, hogy az államkassza mostanra kiürült. A pénzügyminiszter-helyettes éppen vasárnap közölte, hogy ebben a hónapban van még pénz a bérek és nyugdíjak kifizetésére az állami szférában. – Mindenki tudja, hogy végül engedni kell – foglalta össze a helyzetet az athéni újságír.