Irakban már egy százalék alá esett a keresztények (a kaldeusok) aránya.
Az Open Doors amerikai nem kormányzati szervezet szerint a keresztények üldöztetése Afrika és Ázsia néhány országában is kritikus mértékűvé vált. Egy 27 éves szudáni nőt például halálra ítéltek, miután a gyermeke megszületésekor is ragaszkodott keresztény vallásához.
Ferenc a spanyol La Vanguardiának adott interjúban azt fejtegeti, hogy a XXI. század elején a keresztények elleni új vallásháború több mártírt követel, mint a katolikus egyház történetének első évszázadaiban.
„Ez nem a fantázia szüleménye, hanem a rideg számok tanúsága" – mondja.
Az argentin jezsuita rendfőnökből lett pápa egyfajta történelmi önvizsgálatként elismeri, hogy egykor a katolikus egyház is erőszakot alkalmazott más vallásokkal szemben, Isten nevében. A fundamentalizmust tartja „bűnösnek", mert ha nem gyilkol is, magában hordozza az erőszakot.
Az interjút Ferenc azután adta, hogy a Vatikánban együtt imádkozott Simon Peresz izraeli és Mahmud Abbasz palesztin elnökkel a két nép közötti megbékélés jegyében.
Nem volt könnyű megszervezni a maga nemében példa nélküli eseményt – ismeri el a a katolikus egyházfő. Mint mondja, kezdetben a Vatikánban is csak egy százalék hitt a kezdeményezésben.
Világossá kellett tenni, hogy nem politikai, hanem vallási aktusról van szó. Az ötlet már korábban felmerült, de a pápa szentföldi látogatásakor érett be. A jeruzsálemi Siratófalnál a pápával ott volt két argentin barátja, Abraham Skorka rabbi és Omar Abu professzor, a Buenos Aires Vallások Közti Párbeszéd Intézetének elnöke.
Meghívásukkal a pápa üzenni akart a világnak.
Jeruzsálemet nemcsak a zsidóknak, hanem minden kereszténynek is fel kell keresnie, mert „nem lehet valaki valódi keresztény, ha nem ismeri el a zsidó gyökereket" – érvel Ferenc. Hozzáteszi, hogy a zsidót ezúttal vallási értelemben említi.
A vallások közötti párbeszédnek ezt kell elmélyítenie, „a kereszténység zsidó gyökereit és a judaizmusnak a keresztényi virágzását". „Elismerem, hogy ez kihívás, kényes téma, ám testvérekként végigcsinálhatjuk" – fogalmaz a pápa a La Vanguardiának.
Arra a felvetésre, hogy amit egyházfőként eddig tett, forradalmárnak tartják, úgy válaszol: nincs ellentmondás a forradalmárság és a gyökerek felkutatása között. Ellenkezőleg, nem lehet előrelépni az életben, ha ez nem arra építkezik, ahonnan jövünk, ami a kulturális vagy a vallási hátterünk.
„Nem tudnám megmagyarázni, hogy miért, de úgy vélem, hogy az antiszemitizmus általában, noha ez nem szabályszerű, a jobboldalhoz, a jobboldali politikai áramlatokhoz kötődik, és nem a baloldaliakhoz" – fejtegeti a pápa. Így van ez most is, ráadásul még mindig vannak olyanok, akik tagadják a holokausztot.
Ferenc válaszol arra a kényes kérdésre is, miért kívánja megnyitni a Vatikán archívumának dokumentumait a holokausztról.
A második világháború idején XII. Piusz vezette a katolikus egyházat, akit utólag sokan elmarasztaltak, amiért nem lépett fel kellő eréllyel a nácizmussal szemben. Válaszát a pápa azzal kezdi, hogy – minden állítással szemben – kezdetben XII. Piusz a zsidók és más menekültek védelmezőjének tartották.
Róma és más olasz városok egyházi intézményeiben sokakat bújtattak.
„Nem akarom azt mondani, hogy XII. Piusz nem követett volna el tévedéseket, miként én is elkövetek sokat, de a szerepét az akkori kontextusban kell megítélni" – hangsúlyozza.
Amikor sokan XII. Piuszt és ezzel az egyházat elmarasztalják, miért nem bírálják a nagyhatalmakat? Hiszen korabeli felvételek bizonyítják, hogy tudtak a koncentrációs táborokról, mégsem bombázták az odavezető vasútvonalakat – veti fel Ferenc.
