A háttérben tehát pont az történik, amit sokan el akartak kerülni: a legbefolyásosabb politikusok titkos tárgyalásokon alkudoznak, majd megegyeznek a személyi döntésekről. Az SPD (és az európai szocialisták) már korábban jelezték, hogy hajlandók megszavazni Jean-Claude Juncker, az Európai Néppárt listavezetőjének bizottsági elnöki megválasztását - most ennek feltétele az lenne, hogy a Néppárt is szavazza meg Schulz parlamenti elnöki kinevezését.
|
A berlini koalíció belső békéje határozza meg a brüsszeli posztok leosztását? A képen Merkel és szociáldemokrata helyettese, Gabriel
Fabrizio Bensch / Reuters |
Így a Fidesz EP-képviselői kétszeresen is szorult helyzetbe kerülhetnek: mivel Orbán Viktor többször hangsúlyozta, hogy ő nem támogatja Junckert, az még ennél is kevésbé várható el tőle, hogy Schulz mögé besoroljon. Egy "nem" szavazással vagy akár egy tartózkodással azonban a magyar képviselők könnyen elszigetelődhetnek a néppárti frakción belül, amely eddig védőernyőt nyújtott a magyar kormánynak is.
Az európai szocialisták és szociáldemokraták hamarosan Párizsban egyeztetnek a Néppárttal kötendő alkuról: Sigmar Gabriel itt találkozik majd Francois Hollande francia elnökkel, Werner Faymann osztrák kancellárral, Matteo Renzi olasz kormányfővel és Elio Di Rupo belga miniszterelnökkel. Eközben arra is oda kell figyelniük, hogy egyre nagyobb a nyomás a dél-európai országok részéről, amelyek a deficitszabályok felvizezését követelik, mondván, ilyen költségvetési szigor mellett képtelenség kimászni a válságból és a recesszióból.
Keleti szél fúj?
A Le Monde értesülései szerint Kelet-Európából érkezhet az EU következő kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke utódának pedig Helle Thorning-Schmidt dán kormányfő tűnt a legesélyesebbnek, ám több állam- és kormányfő sem támogatná őt, miután hazája nem tagja sem az eurózónának, sem a schengeni övezetnek.
|
Radoslaw Sikorski követheti Lady Ashtont
Laurent Dubrule / Reuters |
Angela Merkel német kancellár azonban csütörtökön jelezte, hogy semmilyen szabály nem írja elő, hogy az euróövezetből kell érkeznie az EU elnökének. A brit kormányhoz közel álló Thorning-Schmidt kinevezése pedig csökkenthetné a feszültséget a Jean-Claude Junckernek az Európai Bizottság élére történő megválasztását nem támogató David Cameron brit miniszterelnök és európai kollégái között.
Amennyiben baloldali dán kormányfő kapná meg az EU elnöki posztját, a Le Monde szerint Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter követhetné Catherine Ashtont a kül- és biztonságpolitikai főképviselői poszton. Ha viszont nem sikerül Cameronnal kompromisszumra jutni, egy másik tandem jöhet szóba: Enrico Letta korábbi olasz szocialista miniszterelnök kerülhetne a Tanács elnöki posztjára, az európai diplomáciát pedig az Európai Néppárthoz tartozó Kristalina Georgieva bolgár uniós biztos irányíthatná.
