Manyasz Róbert személyesen nem ismer olyanokat, akik a magát Iszlám Államnak nevező szervezet tagjai, de elég pontos képe van róluk. A magyar orientalista immár húsz éve tanulmányozza az iszlám világát.
Doktorátust szerzett a szunnita iszlám teológusaként, most pedig a síita vallástudományt tanulja. A negyvenöt éves kutató hosszabb ideje él Bejrútban, de beutazta a muzulmán világ számos államát. A nyarat biciklitúrával töltötte Üzbegisztánban, az előző évben a kirgiz tájakat kerekezte be.
– A dzsihadisták közül igen sokan a két-három generáció óta Nyugat-Európában élő muzulmán családokból származnak. Sokan vannak dél-európaiak, balkániak, belső-ázsiaiak, kínaiak, kaukázusiak közöttük – mondja a lapunknak adott interjúban. Mellettük természetesen ott vannak az arab államok polgárai is. Elsősorban fiatal férfiak, de vannak nők, akik között jóval több az iszlámba betért személy. Az arab források a magyarországi dzsihadisták számát tízre teszik.
Manyasz szerint a globalizálódott nyugati társadalmak elutasítása, a beilleszkedésre való képtelenség viszi őket a fanatizált gyilkosok közé. Kihívás, kaland számukra a csatlakozás egy ilyen szervezethez. Az Iszlám Állam – állítja – kiválóan használja a korszerű információs technológiákat a toborzásra, a magukra hagyott fiatalok megnyerésére. Arra a kérdésre, hogy mivel magyarázza a gyilkosságokat, az ellenfelekkel szembeni brutalitást, a kutató leszögezi, hogy ez a jelenség idegen az iszlám fővonalától.
