Már önmagában érdekes, hogy a felmérések szerint a választást Miro Cerar nemrég alakult balliberális pártja nyeri majd meg. Cerar új fiú a politikában, de a neve közismert: apja, Miroslav Cerar egykor Jugoszlávia egyik legismertebb sportolója volt, édesanyja pedig a liberális demokrata párt színeiben igazságügy-miniszterként dolgozott a függetlenség után.
|
Tévévitán vesz részt Miro Cerar. A róla elnevezett balliberális párt nyerheti az előre hozott választásokat
Jure Makovec / AFP |
A család a szerencse kegyeltje: 1981-ben az utolsó pillanatban lemondták a nyaralásukat, mert Miro húga váratlanul megbetegedett. A repülőgép, amelyre a jegyük szólt, lezuhant Korzikán, 180 ember halálát okozva. – Úgy éreztük, mintha újjászülettünk volna. Mindennap hálás vagyok az esélyért – idézte a Reuters az 50 éves pártelnököt.
De Cerar szerencsés kézzel fogott a politikába is, mindössze öt hete jegyeztette be a pártját (mi más is lenne a neve, mint Miro Cerar pártja), és a felmérések szerint máris a voksok 30 százalékára számíthat. Rossznyelvek szerint ezt az erős médiahátszélnek is köszönheti.
– A választók kiábrándultak, és folyamatosan keresik az új arcokat – magyarázta Makarovic, emlékeztetve arra, hogy a két frakcióra szakadt, valószínűleg a parlamentből is kieső kormánypárt, a Pozitív Szlovénia is így jött létre 2011-ben. Azt nehéz átlátni, hogy az új pártok mögött milyen tőke, anyagi támogatottság áll, de valószínűleg nem dúskálnak a pénzben: legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a kampány meglehetősen visszafogott.
A választás másik pikantériája, hogy a Szlovén Demokrata Pártot (SDS) gyakorlatilag a rácsok mögül irányítja Janez Jansa korábbi miniszterelnök, akit korrupció miatt nemrég jogerősen is elítéltek két évre. (A vád szerint 2007-ben a Patria nevű finn hadiipari cég fizette le, hogy Szlovénia tőlük vásároljon páncélozott harci járműveket.)
A szlovén törvények nem szabályozzák ezt a különös helyzetet, vagyis semmi sem tiltja, hogy Jansa parlamenti mandátumért induljon. A mögötte álló jobbközép pártot a jelek szerint nem rázta meg a korrupciós botrány, a májusi EP-választáson legalábbis három mandátumot szerzett meg a Szlovéniát megillető nyolcból.
Ennek örülhetett az Európai Néppárt is, Joseph Daul, az EPP elnöke nemhiába turnézta végig Szlovéniát is, és követelt európai felügyeletet a tagállamok bíróságai számára. Főként, amikor ilyen kényes ítélet születik – írta az EUobserver. Jansa élesen megosztó személyiség: sokan úgy vélik, hogy koncepciós per áldozata, még neves jogászok is aggodalmukat fejezték ki a börtönbüntetés miatt.
A politika Szlovéniában olyan, mint a vallás. Ha a „mi emberünket” bántják, az biztosan jogtalan, mert ő nem lehet bűnös
– fejtegette Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa, a térség szakértője.
Az SDS ennek ellenére befuthat a második helyre, igaz, a koalíciós esélyei minimálisak, mert a legtöbben csak Jansa nélkül lennének hajlandók az együttműködésre. Cerar pártja valószínűleg a szociáldemokratákkal és a nyugdíjasok pártjával alkothat majd koalíciót.
Ebből a konstellációból azonban Matej Makarovic szerint nem sok jó jöhet ki, pedig az ország előtt nehéz feladatok állnak. Szlovéniának tavaly csaknem uniós mentőövet kellett kérnie, miután a bankszféra összeomlott, a költségvetés hiánya pedig meghaladta a 14 százalékot.
– Bárki kerül is kormányra, a feladat ugyanaz, és ezt ők is tudják – mondta Szilágyi Imre. Egyrészt dönteni kell arról, mit és hogyan privatizáljanak. Ez az egyik legkényesebb kérdés, mert a legtöbb szlovéniai párt legfeljebb korlátozott magánosítást tart elfogadhatónak.
A társadalom többsége is egyetért velük, részben ennek tudható be, hogy a szlovén gazdaság 50 százaléka még mindig állami kézben van. Miro Cerar maga ugyan a gazdaság liberalizálását és az állami vállalatok eladását sürgeti, de ő is csak módjával. Amikor szóba került a szlovén távközlési vállalat vagy a ljubljanai reptér eladása, hevesen tiltakozott – emlékeztet a Reuters.
– A privatizáció mellett szükség van a nyugdíjrendszer reformjára, hiszen egy európai felmérés szerint a nyugdíjrendszer fenntarthatósága terén Szlovénia a rangsor végén kullog. Emellett fogy az Európai Unió türelme, teljesíteni kell az eurózóna elvárásait, a költségvetési hiány és az adósságállomány csökkentését –sorolta az új kormány előtt tornyosuló feladatokat Szilágyi Imre. Nehezen megkerülhető kérdés, miként jutott ilyen mély válságba a kelet-európai térség egykori éllovasa.
– A szlovén társadalom évekig abban a hitben ringatta magát, hogy jobb, és mindig is jobb lesz, mint a többi kelet-közép-európai ország. Ez persze hamis ábránd volt – magyarázta Makarovic. A lelki tényezők mellett fontos problémának tartja a még mindig merev munkaerő-piaci szabályokat, a külföldi tőkével szembeni bizalmatlanságot és a fontos reformok elmaradását. Ezekre most sem nagyon lát esélyt, kivéve, ha Brüsszel valamilyen nyomást gyakorol az eurótag Szlovéniára.
