Az RMDSZ egyes – főleg a székelyföldi – vezetői már az eredmény kihirdetése után úgy értékelték, hogy ez olyan ellentmondás, amely csakis a kormányból való kilépéssel oldható fel. Azzal érveltek, hogy az RMDSZ nem maradhat tagja Victor Ponta kormányának, amelyet a Johannist támogató magyar választók erőteljesen elutasítottak.
Az ellenzékbe vonulásról szóló döntést többórás vita előzte meg. A területi vezetők közül többen egyértelműen a kormányzás folytatását támogatták. Az ő érvük az volt, hogy "az elnökválasztás nem a kormányzásról szólt". Ezt az álláspontot látszott alátámasztani egy pár napja közzétett felmérés, amely szerint a lakosság közel kétharmada azt szeretné, ha a választásokon vesztes Victor Ponta folytatná a kormányzást.
Értesüléseink szerint a SZÁT döntését megelőző vitákban hangsúlyos érvként hangzott el, hogy amennyiben a szövetség most nem lép ki a kormányból, a 2016-os parlamenti választásokon nem lépi át az ötszázalékos bejutási küszöböt.
A kilépést favorizáló hangulatot fokozta a ploiesti táblabíróság egy nappal korábban kihirdetett határozata is, amely az első fokon hozott ítéletet megerősítve visszahelyezte az állam tulajdonába a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot. A döntést az erdélyi magyar közvélemény úgy értékelte, mint a közösség elleni támadást, és felmerült az is, hogy a precedensértékű ítélet ellen nem lehet külföldön hatékonyan tiltakozni, ha a magyarok érdekvédelmi szervezete tagja a román kormánynak.
Kelemen Hunor a SZÁT ülését követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az SZKT szuverén testületként akár el is utasíthatja a koalícióból való kilépést. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a Ponta-kormánynak az RMDSZ nélkül is parlamenti többsége lesz, így a szövetség ellenzékbe vonulása nem veszélyezteti az ország politikai stabilitását.
Ennek ellenére az ellenzék örül az RMDSZ-vezetés határozatának. Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke közölte, hogy amennyiben az SZKT megerősíti a kilépésről szóló döntést, a liberálisok azonnal tárgyalásokat kezdenek a magyar érdekvédelemmel egy új parlamenti többség kialakításáról.
A PNL elnöke, a december 22-én hivatalba lépő megválasztott államfő már korábban egyértelművé tette, hogy pártja a 2016-ban esedékes parlamenti választások előtt át akarja venni a hatalmat a jelenleg kormányzó szociáldemokratáktól.
„Helytelen és inadekvát" gesztus
A román külügyminisztérium szerint „helytelen és inadekvát" Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes gesztusa, amely egy romániai bíróság jogerős ítéletéről nyilvánít véleményt – közölte Brandusa Predescu külügyi szóvivő. Közleményében emlékeztetett arra, hogy „az igazságszolgáltatás függetlensége alapelv minden európai jogállamban, a bírósági határozatokat pedig kivétel nélkül mindenkinek tiszteletben kell tartania".
A csütörtöki bukaresti kommüniké Semjén Zsolt egy nappal korábbi közleményére reagált, amelyben a magyar miniszterelnök-helyettes megdöbbentőnek nevezte a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében kiszabott felfüggesztett börtönbüntetéseket és elfogadhatatlannak az egyházi intézmény újraállamosítását.
