Március 4-én 150 emberrel, köztük húsz nővel és tíz gyerekkel a fedélzetén süllyedt el egy főleg palesztin, eritreai, szudáni és szíriai migránsokat szállító hajó körülbelül 90 kilométerre Líbia partjaitól. A Dattilo őrhajó 121 ember életét mentette meg, miközben fedélzetén már 381 menekült utazott, akiket egy korábbi művelet során mentettek meg.
Az olasz és máltai parti őrség a jogvédő szervezetnek azt mondta, ha a menekültek meglátják a közeledő hajókat, hirtelen felpattannak és annak irányába indulnak, ahonnan azok érkeznek. Ez pedig boruláshoz vezet. Mint az AI írja, megoldást jelentene, ha a mentőhajók kisebb csónakokkal, akár több irányból közelítenék meg a polgárháborúk elől menekülő áldozatokat, akik embertelen körülmények között vágnak neki a jövőjüket jelentő útnak.
|
Ők élve megérkeztek Pozzallóba
Alessandro Bianchi / Reuters |
A 21 éves, Gambiából származó Abubaker Jallow januárban indult Európába. „Volt velünk egy arab fickó, mondta, hogy tartsuk az irányt nyolc órán át. Megmutatta, hogy töltsük a tankba az üzemanyagot, aztán a vízbe ugrott és eltűnt. Egész éjjel a vízen hánykolódtunk, de nem értük el Olaszországot... Az emberek idővel elvesztették az eszüket. Néhányan azt mondták, el akarnak menni, hogy ennivalót szerezzenek vagy vissza akarnak térni a hazájukba, aztán a tengerbe vetették magukat. Nem tudom, hányan ugrottak ki... már nem tudtam koncentrálni... néhányan tengervizet ittak... sokan meghaltak” – meséli. Ő azon szerencsések közé tartozik, akik túlélték az utat, a körülményekhez képest jó állapotban érkezett Máltára. A fegyveres erők 122 ember közül 88-at tudtak megmenteni a helyszínen, ám egyikük a kórházba szállítás után életét vesztette.
A máltai menekülttáborban a túlélők azt mondták, január 15-én indultak a líbiai Garabuliból telefon, élelem, ivóvíz és mentőmellények nélkül. Olyan szorosan voltak egymás mellett a gumicsónakban, hogy leülni is alig tudtak, nemhogy lefeküdni és aludni. Néhány nap után elfogyott a benzin, ők pedig csak sodródtak. Idővel a víz is beszivárgott, és semmivel sem tudták kimerni.
Már csak a határt ellenőrzik
A borzasztó körülmények ellenére mégis ezrek próbálnak átkelni a Földközi-tengeren, akik akár 5-7 ezer eurót, azaz 1,5–2,1 millió forintot is kifizetnek egy helyért a hajókon. A helyzet pedig sokkal rosszabb, mint tavaly ilyenkor.
|
Ez a hajó Rodosz partjait próbálja elérni
Michalis Loizos / Reuters |
Csak az utóbbi egy hétben többen vesztek oda, mint egy évvel ezelőtt. Vasárnap több mint hétszázan haltak meg, amikor felborult egy lélekvesztő, melyen 950 menekült tartott Lampedusába. A hatóságoknak 28 embert sikerült megmenteniük, de tovább kutatnak a túlélők után.
Az AI jelentése szerint a döntés, amely az olasz tengerészet Mare Nostrum nevű humanitárius műveletének végét jelentette 2014 végén, drámaian hozzájárult a menekültek és migránsok halálozásának növekedéséhez. Mint írják, míg tavaly januártól április közepéig 17 ember halt meg vagy tűnt el a Földközi-tenger átszelése közben, idén ez a szám már 900-ra rúg.
A Mare Nostrum műveletet a Triton váltotta fel, mely elődjével ellentétben nem egy kutató-mentő, hanem egy határ-ellenőrzési művelet, amely csak az olasz felségvizekre terjed ki.
|
Mineói menekülttábor
Antonio Parrinello / Reuters |
Az EU határrendészeti ügynöksége, a Frontex maga is elismerte, hogy az erőforrásaik „elegendőek az előírt feladatuk ellátására, amely az EU határainak ellenőrzése, de arra nem, hogy 2,5 millió négyzetkilométeren járőrözzenek a Földközi-tengeren”. Helyettük ezért legtöbbször a parti őrségek hajói vesznek részt a kutatásban és mentésben. Giovanni Pettorino admirális, az olasz parti őrség Tengeri Mentési Koordinációs Központjának vezetője elmondta az Ammesty Internationalnek, hogy a hajói „nem lesznek elegendőek, hogy mindenkit kimentsenek, ha ők maradnak egyedül odakint a tengeren”.
Noha gyakran sietnek a bajba jutottak segítségére a közelben járó kereskedelmi hajók, azok nem rendelkeznek megfelelő felszereléssel a mentéshez, a személyzetet pedig nem is erre képezték ki.
Mi lehet a megoldás?
„Az Olasz Haditengerészet készen áll. Jól begyakorolt eljárásaink vannak. A tapasztalatokat megszereztük. Ha kérés érkezik, a humanitárius akció nagyon rövid határidővel, körülbelül 48-72 órán belül újraindítható” – mondta az AI-nak Massimiliano Lauretti olasz haditengerész-kapitány.
Az AI a humanitárius művelet mellett úgy véli, az Európai Unió tagállamainak pénzügyi és logisztikai segítséget kellene nyújtania Olaszországnak és Máltának a kutató-mentő kapacitásuk növeléséhez.
Hasonló nézeteket vall Kosztasz Iszikosz védelmi miniszterhelyettes is, aki a BBC-nek elmondta, Görögország, Spanyolország és Olaszország közös álláspont kialakításán dolgoznak a csütörtökre összehívott rendkívüli EU-csúcs előtt.
|
Az Amnesty International aktivistái tüntetnek San Sebastian település partjainál
Gustau Nacarino / Reuters |
François Crépeau, az ENSZ migránsokkal foglalkozó szakembere eközben abban látja a megoldást, ha a vagyonosabb országok öt éven belül egymillió, Szíriából érkező menekültet fogadnának be. „(...) ha nem biztosítunk legális megoldást számukra, az embercsempészek karmába kerülnek. Az európai tétlenség az, amely piacot teremt az embercsempészeknek” – mondta a Guardiannek a montreali McGill Egyetem jogászprofesszora.
„Nagy-Britanniának ez évente 14 ezer szír állampolgár befogadását jelentené, öt éven át, Kanadának pedig évente kevesebb mint 9000 embert öt éven át – ez csak csepp a tengerben. Ausztráliának évente kevesebb mint ötezer menekültet kellene fogadnia” –mondta a szakember, hozzátéve, szerinte ez a mennyiség kezelhető.
Roberta Pinotti olasz védelmi miniszter ugyanakkor katonai beavatkozással lépne fel az embercsempészek ellen.
S miközben a kormányok és a szakértők a megoldáson gondolkoznak, szerdán reggel újabb 500 embert mentett ki a parti őrség Olaszország partjainál.
