Szép intellektuális kihívás előtt áll a magyar kormány és különösen külügyminisztere. Éppen csak közölte velünk meglepő újítását, miszerint a magyar külpolitika „keresztény külpolitika” – akármit jelentsen is ez. De máris állást kellene foglalnia a külpolitika évszázados fogalomrendszerét éppen megújító ifjú külügyminiszternek, hogy mi a magyar álláspont az örmény népirtás kérdésében. Javasoljuk, kivételesen ne kapkodja el a választ, üljön le egy nyugodt pillanatban – tudjuk, kevés ilyenje van neki manapság –, és gondolja végig.
Itt van először is ez a meglepő bejelentés, hogy a magyar külpolitika keresztény külpolitika. Örményország nemcsak keresztény ország, de egyenesen az első keresztény ország volt a történelemben. Nem kétséges tehát, hogy mellette a helyünk. Megerősíti ennek az álláspontnak a helyességét a katolikus egyház legfőbb tekintélye, maga a római pápa, aki az örmények ellen 1915-ben elkövetett, milliós (keresztény!) áldozatot követelő fellépést a napokban minősítette népirtásnak.
Ugyanakkor a népirtás elkövetői azok a törökök voltak, akik tagadják a népirtás tényét, és akiknek országa Orbán miniszterelnök minapi szíves közlése szerint a magyar külpolitika egyik vezérlő csillaga a putyini Oroszország és Merkel asszony országa mellett. (Merkel kancellár ugyan, mint elmondta, még nem tud mit kezdeni az illiberalizmussal, de vezérlő csillag ettől még lehet.) Ilyen előzményekkel szép diplomáciai feladat lesz a török–örmény viszályban való keresztényalapú állásfoglalás. (Igaz is: helyreálltak már a magyar–örmény diplomáciai kapcsolatok, amelyek az azeri baltás gyilkos – vigyázat! nem keresztény! – kiadása nyomán szakadtak meg? Attól tartok, nem.) Erdogan török elnök, nem hiszem, hogy örülni fog a keresztényalapú magyar állásfoglalásnak, mert ilyen tartalmú nyilatkozatok miatt meg szoktak romlani Törökország kapcsolatai az adott országgal.
