Nyemcov gyilkosai tudták, hogy „simogatást” kapnak majd Putyintól

Több könyve is megjelent, a legújabban, amelyet Putyin új nemzeti eszméje címmel néhány európai országban is kiadnak, arra a következtetésre jutott, hogy

a Vlagyimir Putyin által kiépített rendszer közel áll a XX. század fasiszta rezsimjeihez.

Meggyőződése szerint a Nyemcov-gyilkossághoz fogható súlyú akcióra vagy közvetlen utasítást kell adnia az államfőnek, vagy legalábbis a végrehajtóknak pontosan tudniuk kell, az nem lesz az elnök ellenére, és „nem megrovást, hanem simogatást kapnak érte”. Ráadásul az állami erőszakszervezeteken kívül más technikailag sem lett volna képes megszervezni egy ilyen merényletet – állítja Ejdman, aki úgy véli, az ellenzéki politikus halála nem ártott Putyin tekintélyének, hiszen az államfő már amúgy is kompromittálódott a nyugati közvélemény szemében.

Nyemcov nem tudott reformot csinálni

A 45 éves Ejdman néhány esztendeje Németországban él. A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet PR-vezetőjeként visszaéléseket leleplező írásai miatt konfliktusba került az elnöki hivatallal, majd az egyházat bíráló cikkei ürügyén próbáltak eljárást indítani ellene. Fenyegetéseket kapott, Oroszországban nem érezte biztonságban magát.

Nyemcovval az utóbbi időben főleg az interneten tartotta a kapcsolatot, ám az 1980-as évek végén és az 1990-es években aktívan együttműködtek. Tanácsadóként segítette, amikor 1997-ben az akkori Nyizsnyij Novgorod-i kormányzót az államfő, Borisz Jelcin miniszterelnök-helyettesnek Moszkvába hívta.

Mécsesekkel is sokan emlékeztek Nyemcovra Moszkvában Maxim Shemetov / Reuters

„Az oligarchák által irányított és már rendkívül népszerűtlen rezsimnek vérfrissítésre, új arcokra volt szüksége. De a tekintélyük pillanatok alatt elégett az akkor már korhadt rendszer kemencéjében. Ez történt Nyemcovval is. Hiába próbálta korlátozni az oligarchák hatalmát, gazdasági reformokat beindítani, nem hagyták. És amikor az 1998-as államcsőd után lemondott, a népszerűsége már mélyponton volt” – idézte fel az akkori helyzetet.

Noha Nyemcov egy ideig Jelcin potenciális utódjának számított, Ejdman szerint az oligarcháknak inkább olyan elnökre volt szükségük, aki segít megőrizni a tőkéjüket. E szerepet szánták Putyinnak, de végül a volt KGB-alezredes vált meghatározóvá a nagyburzsoázia és a titkosszolgálatból érkezett állami hivatalnokok tandemjében.

"Katonai táborrá alakítják az országot"

Nyemcov meggyilkolása szimptómát tükröz – fejtegette Ejdman. Azt, hogy „a rezsim további fasizálódása, a Nyugattal kialakult konfliktus, az ukrajnai háború következtében még jobban meghúzzák a csavarokat, az országot katonai táborrá alakítják, ahol bárkire, aki nem hajol meg a hatalom előtt, még kíméletlenebb elnyomás vár”.

Mint mondta, nem számít arra, hogy unokatestvérének tragikus halála megerősíti az orosz ellenzéket.

„Néhány tízezer ember plakátokkal kiment a moszkvai utcára. Ez semmilyen fenyegetést nem jelent a hatalomnak”

– vélekedett. Szavai szerint azok, akik támogatták és gyászolják Nyemcovot, a lakosság 10-15 százalékát teszik ki, igazán aktívnak mindössze 200 ezren számítanak a több mint a 140 millió lakosú országban. Ráadásul ők sem hajlandóak olyan határozott akcióra, mint amilyen a kijevi Majdan volt.

Nyitott koporsóban temették az ellenzéki politikust Maxim Zmeyev / Reuters

Nyemcov jelentést készült közzétenni az orosz hadsereg szerepéről a kelet-ukrajnai konfliktusban. Az összegyűjtött anyagok nem vesznek el, sok barátja és segítője volt Moszkvában – véli Ejdman. A jelentés terve szerinte is a gyilkosság egyik oka lehetett, de még nagyobb súlya lehetett annak, hogy egy ukrán tévéinterjúban Nyemcov nyomdafestéket nem tűrő minősítéssel illette Putyint. „Az alvilágban ilyen sértést nem lehet megtorlás nélkül hagyni, a Keresztapának – hogy megőrizze a tekintélyét – meg kell büntetnie azt, aki nyilvánosan pocskondiázza. Márpedig Oroszország mai vezetőit bandita gondolkodásmód jellemzi” – jelentette ki Ejdman.