galéria megtekintése

Félelmetes állatszörnyek a rejtett magyar völgyben

Az írás a Népszabadság
2015. 03. 05. számában
jelent meg.


Palugyai István
Népszabadság

Ipolytarnócon, a világhírű őslénytani leletek bemutatócsarnokában, a látogatók számára kialakított járópalló alatt egy eddig nem vizsgált területen szenzációs új ősállatnyomokat fedezett fel a neves paleontológus-geológus, Kordos László, aki a rudabányai ősmajom leírása mellett ezen a területen is több évtizede kutat.

Az eredetileg a salgótarjáni uszoda részére épített tető immár harminc éve az ipolytarnóci ősleleteket védi. A megkövesedett lábnyomok fölé épített fa járófelületet koptató tavalyi 25-30 ezer látogató közül vélhetően senki sem sejtette, hogy alattuk épp a terület teljes tudományos átértékeléséhez vezető kutatások folynak. A fedett bemutatóterület egyik, közel száz négyzetméteres szegletével kapcsolatban ugyanis Kordos László, az Állami Földtani Intézet korábbi igazgatója, a terület szakértője felfigyelt arra, hogy valójában ezt a részt sosem vizsgálták át elég alaposan, érdemes volna megkutatniuk.

Újonnan felfedezett, megkövesedett medvekutyalábnyom
Újonnan felfedezett, megkövesedett medvekutyalábnyom
Fotó: Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület

Ipolytarnócon a XIX. században talált négy méter átmérőjű és egyben kidőlt, majd megkövült hatalmas fatörzs után 1900-ban találták az első ősállatnyomokat. Azóta 11 állatfaj nyomát sikerült eddig –részben az 1979-ben kezdődött, 30 éve Kordos László vezette ásatások során – feltárni. A 17-18 millió éve, az alsó miocén korban élt lények között orrszarvúk, ősszarvasok, ragadozók és madarak nyomaira leltek. Úgy gondolták, hogy az őslények olyan, patakokkal tarkított dombos szárazföldi területen éltek, amelyet korábban tenger borított. Ezt cápafogak is bizonyították.

 

Sokan feldolgozták az ipolytarnóci leleteket, rengeteg publikáció született.

Kordos László tavaly tehát Mészáros Ildikó tanár-fotográfussal együtt nekilátott a pallók alatti terület átvizsgálásának. Több menetben sepregették a törmeléket, és töméntelen új nyomot találtak, amiből egy teljesen új, trópusi klímájú őskori táj képe bontakozott ki. (Hajdan közelebb voltunk az Egyenlítőhöz, más volt a Föld forgástengelye, és az Antarktiszon is kevesebb volt a jég.) Méghozzá egy időnként vízzel elöntött, majd szárazra került partszakaszé, ahová inni jártak a legkülönbözőbb állatok. Itt a hajdan a Földközi-tengertől északra elterült meleg vizű sekély tenger hullámzott, amely hol kelet, hol dél felé kapott nyílt vízi kapcsolatot a hegységeltolódásoktól függően.

A most feltárt part szakaszát később egy hatalmas vulkánkitörés lávája takarta be. Nyolc új állatfaj nyomait találták itt meg, köztük egy 3-3,5 méteres krokodilét, teknősét, gyíkféle állatét, békáét, kis emlősfélék nyomát, valamint egy óriási ragadozóét, amely a grizzlynél is nagyobb lehetett. Ez az állat a medvekutya, amelynek még latin neve is sokatmondó: Bestiopeda maxima. Hazánkban több csontját is megtalálták már, most pedig újabb 15-20 nyoma került elő.

Kordos László
Kordos László
Fotó: Oroszi Beáta / Népszabadság

A krokodil elcsúsztatott lábnyomát és oldalra csapódó farokpikkelyeinek hosszú, pontsorszerű nyomát tényleg csak a szakértő szem képes elsőre azonosítani. Pedig az új felfedezések korszerű technikával már a régi leletek egy részén is észrevehetők lettek volna. Kordos László például egy olyan, a földtani intézet állományában lévő, 1900-ból származó leletdarabot is megvizsgáltatott lézerszkennerrel, amelyen korábban csak egy orrszarvú nyoma látszott. Most a kerek lábnyom alatt krokodilok karomnyomait is felfedezte. A kutató szerint a helyenként lekopott, lábnyomokkal tarkított megkövesedett homok egyes rétegeit háromdimenziós tomográffal lehetne elkülöníteni akár tíz centiméteres mélységben is, ami nyolc-tíz időbeli réteg nyomainak feltárását is lehetővé tenné. Ehhez anyagi támogatás is kellene, mert a lézerszkennert Kordos László még saját pénzéből fizette, de a tomográfos vizsgálat már nagyobb falat ennél, a területet birtokló Bükki Nemzeti Parktól kapott kutatási megbízás pedig erre már nem terjed ki.

Ipolytarnóc ma

Az ország legnagyobb földtani természetvédelmi területe kétségtelenül nemzetközileg is az egyik legfontosabb őslénytani lelőhely, kétszer jelölték világörökségi címre is, ám kezelése nem igazán üti meg ezt a szintet. A nemzeti parknak kevés a pénze, a bemutatóterület kezelését egy magáncég végzi, amely ugyan a lehetőségeihez mérten megpróbálja fejleszteni a körülményeket, ám ez jószerével csak a foldozgatásra elegendő. Az 1944 óta védett terület közelében szegényes a turisztikai infrastruktúra, nincs igazán tömegközlekedés.

Az új felfedezésekről Kordos professzor a Magyarhoni Földtani Társulat éves közgyűlésén, március közepén számol be. Korábban úgy volt, hogy az MTA illetékes osztályán februárban jelentette volna be az új leleteket, de ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök aznapi látogatása miatt áprilisra tették.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.