A keleti rész nem akar Európai Uniót

A rigai születésű politikus 1991–1996 között maga is hontalannak számított Lettországban, ahol az orosz ajkú kisebbség csaknem fele továbbra sem rendelkezik állampolgársággal. 2006-ban a főváros, Riga lakosságának 42 százaléka vallotta magát orosznak, a kétmilliós ország 27 százaléka orosz, de anyanyelvük nem számít hivatalos nyelvnek.

Minden jogszerű volt? Orosz rendszámtáblát kap egy krími lakos Stringer / Reuters

Zdanoka szerint a közvélemény-kutatások egyértelműen azt mutatták, hogy Ukrajna keleti fele nem támogatta az ország európai integrációját. Arra hivatkozott, hogy miután tavaly novemberben Viktor Janukovics akkori ukrán elnök nem írta alá az Európai Unióval a társulási és szabad kereskedelmi egyezményt, akkor is csak a 46 millió lakosú szovjet utódállam fele támogatta a kijevi Majdan téri tüntetőket – Kelet-Ukrajnában szerinte ez az arány csak húsz százalék volt.

– Az új parlamenti többség első lépése a nyelvtörvény elfogadása volt. Miért, minek nyúltak egy ennyire érzékeny kérdéshez? – érvelt Zdanoka azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi ukrán vezetés nem képviseli az egész országot. (A februárban elfogadott, majd életbe nem lépő törvény a korábbi, és a kárpátaljai magyarságnak is kedvező szabályozással ellentétben – amely szerint tízszázalékos kisebbségi lakosságarány elég volt ahhoz, hogy a saját nyelvét használja a csoport – ezt ötven százalékra emelte.)

Emlékeztetett, hogy többször felszólalt az EP-ben a magyar kisebbségre nézve hátrányos szlovák nyelvtörvény ellen is. Zdanoka szerint ukránok is ellenzik a jelenlegi kijevi kormányt, és föderalizációt követelnek.

A 63 éves politikus azzal folytatta, hogy a Szovjetunió felbomlása után létrejött tizenöt állam nem tiszta nemzetállam, és bizonyos népeknek igenis jár az önrendelkezés joga. Zdanoka megfigyelő volt a Krímben a márciusi referendumkor, amelyet ő teljesen legitimnek tart.

– Nincs ellentmondásban a nemzetközi joggal, hiszen a függetlenség kinyilvánításáról van szó – mondta a politikus és Koszovóra hivatkozott, mely szerinte precedenst teremtett, amikor 2008-ban kikiáltotta függetlenségét.

Zdanoka korábban az EU keleti partnerség programját az új vasfüggönynek nevezte és azt hangoztatta parlamenti felszólalásaiban, hogy a russzofóbia elfogadott előítéletté vált Európában.