„Elég hosszú ideje élek itt, hozzászoktam ehhez a zajhoz. Ahhoz azonban nem, hogy gyerekek halnak meg, miközben dolgozatot írnak” – mondja. A többi lakóval együtt az utcára rohant, ekkor már mindenki sikoltozott. Először nem is ment közelebb, aztán látta, ahogy egyre többen jönnek a helyszínre, gyerekeik után kutatva. „Nem emlékszem egyetlen olyan napra sem, amikor csend lett volna és nyugalom” – mondja sírva Erhaim, aki megjegyezte, a történtek ellenére is a városban marad, és a jövőben is blogján számol be az ottani helyzetről.
A hordóbombák különösen pusztítóak. Az Amnesty International emberi jogi szervezetnek egy az Aleppó keleti részén fekvő Sakhour negyedében dolgozó sebész azt mondta, borzalmas sérüléseket okoznak a fegyverek. „Rengeteg az amputáció, kilógnak a belek a testből, szörnyű. Elképesztő dolgokat láttunk. Ilyen jellegű sérüléseket egyetlen orvosi kézikönyvben sem említenek” – jegyezte meg.
Aleppóban az iszlamisták mellett jelen van az al-Kaida keményvonalas szír szárnya, az al-Nuszra Front, és a nyugat által támogatott lázadók is összecsapnak a kormányerőkkel.
A lassan öt éve tartó szíriai fegyveres konfliktusban februári jelentések szerint több mint 210 ezer ember vesztette életét. A közel-keleti országnak a kormányellenes lázadások és fegyveres konfliktusok mellett az Iszlám Állam szunnita szélsőséges terrorszervezettel is fel kell vennie harcot.
S noha Bassár el-Aszad elnök a BBC-nek adott februári interjújában kategorikusan cáfolta, hogy valaha is bombázták volna a várost, az Amnesty-jelentés alapján 2014 januárja és 2015 márciusa között a hadsereg folyamatosan támadta a civilek által is lakott területeket, megsemmisítve 14 nyilvános piacot, 12 közlekedési csomópontot, 23 mecsetet, valamint 17 kórházat és egészségügyi központot, továbbá három iskolát. Egy szíriai központú megfigyelőcsoport, a Violation Documentation Center szerint legalább 3124 civil és 35 felkelő esett áldozatul a fenti időszakban a hordóbombás támadásoknak.
Nem csak a Bassár el-Aszad elnökhöz hű kormányerők jelentenek azonban fenyegetést. A felkelők afféle rögtönzött fegyverekkel – mint amilyen a mozsárágyú vagy gázpalackokkal felszerelt rakéták – 2014-ben legalább 600 civillel végeztek az AI jelentése szerint. „Sohasem érzed magad biztonságban. Sosem tudhatod – bármikor eltalálhatnak” – mondta egy Aleppó al-Jamaliya negyedében élő civil.
Kínzások, éhezés, hirtelen eltűnések
Az Emberi Jogok Szíriai Hálózatának jelentése szerint 2014-ben több mint 6400 civil esett a kormányerők fogságába, közülük több mint 1900-an vesztették életüket: volt, akit halálra kínoztak, mások éhen haltak, és sokakat kivégeztek.
A fegyveres felkelőket sem kímélték el-Aszad csapatai, a 750 rabságba vetett lázadó közül 48 halt meg fogságban.
„Az aleppói egyetem kollégiumában aludtam. A vizsgaidőszak első estéjén jöttek. Leütöttek egy fegyver agyával, elvették a telefonomat és bekötötték a szemem. Volt egy kis "üdvözlő buli" a rendőrőrsön: egy fickó elkapott és ütni-verni kezdett, aztán jött egy másik is, és a fejemet a falba verték. Úgy éreztem, az egész testem vérzik. Órákon át kínoztak. Belegyömöszöltek egy gumiabroncsba, és szilícium-kábellel kezdtek ütlegelni, amely úgy vágott a bőrömbe, akár egy kés. Azt hittem, meghaltam...az első éjszaka volt a legkeményebb. Hallottam, ahogy másokat kínoznak. Egész éjjel nem aludtam. Reggel 5-6 körül csak a nők sikolyát hallottuk. Aztán 7 körül elhallgattak, és a férfiak következtek. A sikolyok ütemezve voltak” – idézi az AI azt a békés aktivistát, akit 2012 májusában tartóztattak le és az Aleppói Központi Börtönben tartottak fogva. Az Ashraf néven említett férfinek az volt a bűne, hogy felvette az első, az aleppói egyetemen rendezett kormányellenes tüntetést.
Azt sem tudják, ki erőszakolja meg őket
Szíriában szinte mindennapos, hogy nőket rabolnak el és napokig, hetekig tartanak fogva, ezalatt többször megerőszakolnak.
A szélsőségesek ellenőrzése alá tartozó területeken szerencsés, aki csupán házi őrizetbe kényszerül, közösségbe csak férfi kísérővel mehet. Ha megszegi a szigorú előírásokat, ő és a férfi is kemény megtorlásra számíthat. A közel-keleti nők helyzetéről szóló írásunkat ide kattintva tekinthetik meg.
Azoknak sem volt jobb dolga, akit a fegyveres lázadók kaptak el. A foglyokat ütötték-vágták, elektrosokkal kínozták, és a csuklóiknál fogva kötötték ki, mielőtt szabadon engedték volna őket.
Az AI szerint Aleppó esetében egyértelműen emberiségellenes bűnökről van szó, a lakosság évek óta szörnyű kínokat él át. Philip Luther, a jogvédő szervezet Közel-Kelet és Észak-Afrika programjának vezetője szerint a nemzetközi közösség hátat fordított az aleppóiaknak, a háborús bűnök elkövetői pedig azt gondolják, hogy a végtelenségig folytathatják anélkül, hogy felelősségre vonástól vagy büntetéstől kellene tartaniuk.
