– A Közel-Keleten Szíriában, Irakban és Jemenben a legkritikusabb a nők helyzete – mondta lapunknak Haleh Esfandiari, a washingtoni Woodrow Wilson Központ közel-keleti programjának igazgatója. – Az Iszlám Állam ágyasként használja a nőket, házasságba kényszeríti őket, olykor pedig szexrabszolgaként kereskedik velük. A nőket rendszeresen megerőszakolják, egyik harcos jön a másik után, ha pedig teherbe esnek, magukra hagyják őket, a család által kiközösítve – magyarázta a szakember. Azokat, akik nem hajlandók áttérni és elfogadni a rájuk kényszerített törvényeket, kivégzik.
„Kislány voltam, azt kérdeztem, mégis mit akarsz tőlem? Három napon át erőszakolt meg újra és újra”
– idézi a Human Rights Watch a 12 éves, Dzsalila álnéven emlegetett jazidi kislányt, aki 2014. augusztus 3-án esett a szélsőséges szunnita szervezet fogságába, az iraki Szindzsár település mellett. Őt, húgát és sógornőjét elkülönítették a többiektől, és szexrabszolgaként tartották fogva. „Néha eladtak, máskor ajándék voltam” – meséli a lány, aki összesen hét fegyveres házában fordult meg.
|
Az Iszlám Állam elől elmenekült iraki asszony
Alaa Al-Marjani / Reuters |
Esfandiari szerint az IS gaztettei gyakran elterelik a figyelmet a jemeni nők helyzetéről. Pedig az országban véres harcok dúlnak a síita húszi lázadók és az Abed-Rabbo Manszúr Hádi elnökhöz hű egységek között, amelyekbe Hádi oldalán egy szaúdi vezetésű arab koalíció is beszállt. A WHO áprilisi adatai szerint március 19. óta több mint 540-en haltak és 1700-an sebesültek meg az országban. – A káosz és a politikai instabilitás közepette a nők jogainak kérdése a prioritások legalsó szintjére került – mondta az iráni–amerikai szakember, aki szerint most a biztonság, a szükséges élelmiszerek és az ivóvíz beszerzése élvez elsőbbséget.
Fejlődés után visszafejlődés
Iránban olyan törvénycsomagot fogadtak el, amely az Amnesty International szerint egyszerű szülőgépekké alacsonyítja a nőket. Betiltják az önkéntes sterilizációt, korlátozzák az abortuszt, és megnehezítik a szexuális felvilágosításhoz és a fogamzásgátló eszközökhöz való hozzáférést. Ezt 2014 augusztusában már jóváhagyta a parlament, de a jogszabályt most Irán legmagasabb bírói fóruma vizsgálja. Egy másik törvénytervezet komplikáltabbá tenné a válást, és engedélyezné a munkáltatóknak a nők hátrányos megkülönböztetését.
– Valamivel jobb a helyzet Egyiptomban, Szaúd-Arábiában és Iránban – jegyezte meg Esfandiari, aki szerint ezeken a területeken a nők jogkörének bővülése várható. Noha a változás lassú, némi fejlődés már tapasztalható: Iránban ma az egyetemisták 60 százaléka nő, négy nő alelnöki posztot tölt be a parlamentben, és a külügyminisztérium szóvivője, Marzíje Afham lehet hosszú idő óta az első női nagykövet. Szaúd-Arábiában koedukált egyetemeken tanulhatnak, olyan kurzusokat hallgathatnak, mint a férfiak, sőt a királyi tanácsadó testületben, a súra tanácsában is helyet kaphattak. A januárban elhunyt Abdallah bin Abdel-Aziz rendelete szerint pedig az idén indulhatnak az önkormányzati választásokon is.
