galéria megtekintése

Tisztább és olcsóbb, nekünk mégsem kell

Az írás a Népszabadság
2015. 04. 22. számában
jelent meg.


Boros Jenő
Népszabadság

Nem voltak büdösek, nem voltak hangosak és még csak kurblizni sem kellett őket, mégis elbuktak. Pedig száz éve még több villanyautó közlekedett a városokban, mint benzines. Vajon visszaáll-e valaha az elektromos meghajtásúak dominanciája? Az arányok érezhető megváltozására biztosan évtizedeket kell még várni.

Jelentősen megugrottak a villanyautó-eladások az európai piacon, a növekedés egy év alatt nyolcvanszázalékos volt. A JATO Dynamics adataiból azonban az is kiderül, hogy a dinamikus tempó legfőbb magyarázata az alacsony bázis. A tavalyi eredmény ugyan már hatvanezer feletti eladást jelent, ám ez elenyésző része a 12,8 milliós európai darabszámnak, vagyis könnyen belátható: továbbra is a belső égésű motorosok dominálnak. Ez valószínűleg még sokáig így lesz, és nem azért, mert a vevők ne lennének környezettudatosak, hanem mert a villanyautó drága, a hatótávolsága pedig messze elmarad a benzines és dízelmodellekétől, amelyekkel néhány perces tankolás után akár ezer kilométeres utat is meg lehet tenni.

Villamos hajtású Trabant nt kombi
Villamos hajtású Trabant kombi

A villanyautók egy kilométerre eső üzemköltsége messze kevesebb a hagyományos erőforrásúakénál, igaz a benzint, a gázolajat és a gázt jövedéki adó is terheli, miközben az otthoni konnektor használatakor ennek behajtásától eltekintenek a hivatalok. Az állam – legalábbis egyelőre – még inkább érdekelt az elektromos autók elterjedésében, mintsem a megadóztatásában. Így aztán villanyautóval nagyjából hét forintból lehet megtenni egy kilométert, míg ugyanez benzines autóval háromszor annyiba kerül.

 

Most már havonta rendeznek az autógyártók olyan kiállításokat, amelyeken az új, villamoshajtású modelljeiket mutatják be. Ebben a hónapban a magyarországi Mercedes-képviselet volt soron. A helyszín a fóti Élhető Jövő Park volt, ahol – a napelemes és hőszivattyús épület szomszédságában – istállók és villanyautó-töltő oszlopok is állnak. Volt mit tankolni, hiszen két villanyautót, két plug in hibridet és egy elektromos kerékpárt is bemutatott a Mercedes, igaz, ezek közül a tisztán elektromos hajtású B és E osztály forgalmazása idehaza még nem indult meg.

A villanyautók választéka egyébként is messze elmarad a hagyományos belső égésű motorúakétól, és – ahogy azt már említettük – a mennyiség sem jelentős az európai piacon. Vezet a Nissan Leaf (15 ezer db), ezt követi a Renault Zoe (11 ezer db) és a BMW i3-as (9 ezer db), ezentúl elkelt nagyjából ugyanennyi Tesla és VW e-modell.

Itthon szűkebb a kínálat, és hiába növelték immár 65 állomásosra a hét magyarországi városban kiépített töltőhálózatot, a magyar rendszámú villanyautók száma egyelőre nem éri el a nyolcvanat sem.

Ennek oka az is, hogy a hagyományos autók hatósugarának a negyedét sem érik el, s a legolcsóbb modellek is kétszer annyiba kerülnek, mint a hasonló méretű benzinesek, még ha csak Trabant-jelvényes is: hat éve készült az nt jelzésű kombi, ám nem került sorozatgyártásra.

Baker Electric Coupe 1913-ból
Baker Electric Coupe 1913-ból

Miközben Európa nyugati felén egyre több a töltőállomás és az állami támogatás, itthon túl sok kedvezményt nem kapnak a villanyautók. Néhány helyen ingyen parkolhatnak, ingyen tankolhatnak, sőt arra is van ígéret, hogy zöld rendszámot kapnak majd, és ezzel a buszsávban is közlekedhetnek, de erről egyelőre nem született jogszabály. Igazán előnyös akkor lesz a villanyautózás, ha – Londonhoz hasonlóan – mentesülnek a Budapesten is bevezetni tervezett dugódíj megfizetésétől. Addig azonban inkább csak a közösség érezheti a lokálisan tiszta modellek előnyeit.

Az optimista előrejelzések szerint 2020-ra várható a villanyautók tömeges elterjedése, ami akkor négymillió darabot jelenthet. Ez jelentős mennyiség, de még mindig kevesebb, mint a harmada a tavaly forgalomba helyezett új személyautóknak. A műfajban listavezető Renault-Nissan öt év alatt 222 ezer villanyautót adott el.

Tíz másodperc alatt tankolnak a villanybuszok

Az ajtók záródnak, a busz dinamikusan és szinte hangtalanul suhan a következő megálló felé, ahol az utasáramlás közben újra tankol egy kicsit. Az egészhez elég tíz másodperc, hiszen ennyi idő alatt képes feltölteni a kondenzátorait. Elmarad tehát a macerás és időigényes művelet, vagyis nem kell kábeleket csatlakoztatni, mert az úttestbe épített elektromos hálózatról indukciós módon áramlik a delej a villanybuszba.

A legújabb modellt a kínai Zhu zhou Electric Locomotive építette: a villanybuszt tíz másodperc alatt valóban fel lehet tölteni. Ez öt kilométeres útra, vagyis – városi közlekedés esetén – a következő megállóig elég. Menet közben is tölthetők a dél-koreai Gumi városban közlekedő villamos hajtású buszok, melyeknek két éve építettek tizenkét kilométeres próbaszakaszt. A megszokottnál kisebb akkumulátorokkal szerelt tizenkét próbakocsi aljára erősített berendezések mágneses rezonancián alapuló technológia alkalmazásával kapják az elektromos áramot az útban lefektetett kábelekből. Ezek ugyanis elektromágneses mezőket generálnak, melyeket a berendezésben lévő tekercs felvesz és árammá alakít.

Az ötlet nem új, de még nem terjedt el, ezért most több vállalat is összefogott, hogy egyszerűbb legyen az elektromos autók feltöltése. A Peugeot 1995-ben készítette Tulip nevű városi villanyautóját, amelynek akkumulátorát kábel nélkül – indukciós megoldással – lehetett feltölteni.

A Daimler mellett a Nissan Motors, a Mitsubishi Motors, a Toyota, a WiTricity Corporation és az IHI Corporation vezeték nélküli töltési rendszere is lehetővé teszi az energiaátvitelt a földfelszín fölé vagy az alá helyezett forrás és a járművekre szerelt fogadóberendezés között. A töltés automatikusan történik, amint a jármű huzamosabb időre megáll – nincs szükség fizikai kapcsolatra az autó és a forrás között. A mágneses rezonancia elvén működő, vezeték nélküli töltési rendszer nagyobb távolságban és hatékonyabban viszi át az energiát, mint a hagyományos (például elektromágneses indukciós vagy a mikrohullámú) rendszerek. A 20 centiméteres távolságból is 90 százalékos hatékonysággal, 3,3 kW teljesítménnyel is biztonságosan és felhasználóbarát módon működő rendszer új lehetőségeket nyit a vezeték nélküli töltés terén.  

Műszaki háttér
Kábel nélkül tölthető Infiniti villanyautó
Kábel nélkül tölthető Infiniti villanyautó

A Magnetic Resonance Wireless Charging System, a mágneses rezonanciájú vezeték nélküli töltőrendszer egy tekercsből és kondenzátorból áll a forrás-, illetve a fogadó oldalon, és ezek mágneses rezgéseinek összehangolásával visz át energiát. A rendszer előnye, hogy jelentős mértékű szabadságot biztosít a szükséges infrastruktúra kialakítása terén, hiszen bármely irányba képes energiát továbbítani.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.