A közvélemény-kutatók adatai most közel kerültek egymáshoz: mindegyiknél fej fej mellett a két nagy párt. És kétpárti a parlament.

Legutóbb két éve állt ennyire közel az MSZP támogatottsága a Fideszéhez, s most újból kiélezett lett kettejük versenye. Jelenleg az összes választókorú körében a fiatal demokraták 28 százalékon, a szocialisták 25 százalékon állnak.

Óvatos optimizmussal értékelte Hiller István a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP közötti különbség csökkenését mutató közvélemény-kutatási eredményt.

A hetente templomba járó katolikus fiatalok kétharmada jobboldali szavazó. Ez jó hír a Fidesznek. Az kevésbé, hogy a harminc év alattiaknak csupán négy százaléka tartozik ebbe a csoportba.

Pozitív kampány, liberális válaszok, ígéretverseny nélküli önálló indulás. Íme, a szabad demokraták választási kampányának alappillérei. Kuncze Gábor, az SZDSZ első embere a nyolc százalékban bízik.

Még az iskolapadokban ülnek azok a fiatalok, akik a 2006-os választásokon akár azt is eldönthetik: az MSZP vagy a Fidesz alakítson-e kormányt. Az első választók négyszázezren lesznek.

Táborának megfogyatkozása ellenére a biztos pártválasztók körében megtartotta szavazati arányát a Fidesz.

Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor vitája, illetve annak kommunikációs környezete kiemelte a politikai közönyből a választópolgárok egy részét. Az idén páratlanul magas volt a pártokat valamilyen okból - bizonytalanságból, passzivitásból - elkerülők aránya. A stabilan 40 százalék feletti csoport most először szorult e határérték alá, egyetlen hónap alatt nyolc százalékot csökkenve. A pártok felé fordulásból a Fidesz és az MSZP egyenlő mértékben profitált, a többieknek viszont nem sikerült új szavazókra szert tenniük. A vitázó felek révén alapvetően a két érintett párt került a fókuszba, az SZDSZ-nek és az MDF-nek sokkal kisebb kommunikációs terület jutott. Ez is oka lehet, hogy júliusban mindkét politikai erő elmarad a bejutási küszöbértéktől. A szabad demokraták három, a demokrata fórum két százalékon áll a biztos pártválasztók körében.

Az emberek ott a legelégedettebbek a demokrácia működésével, ahol a gazdaság állapotát is jónak tartják. Általában akkor vannak igazán jó véleménynyel a társadalomról, ha a jóléti rendszerek megfelelően működnek. A nemzetközi felmérés szerint a magyarok a cseheknél és a lengyeleknél jobbnak ítélik hazájuk viszonyait.

A köztársasági elnökválasztás fejleményei még távolabb vitték az emberektől a politika világát s bizonytalanabbakká tették a kormánypártok szavazótáborait. Az MSZP támogatókat veszített, a múlt havi 23 százalékossal szemben jelenleg 20 százalékos a tábora. Az SZDSZ-nek legutóbb 3, ezúttal 2 százaléknyi szimpatizánst jelzett a felmérés. A kormánypártoktól távozó választók nem a Fideszhez, hanem a bizonytalanok közé kerültek. A fiatal demokratáknak - akárcsak májusban - 28 százalékos a táboruk, a pártoktól magukat távoltartók aránya viszont 42 százalékról 45 százalékra emelkedett.

A két nagy párt támogatóinak aránya az elmúlt hónapban lényegében nem változott. Az összes választókorú körében a Fidesznek 28, az MSZP-nek 23 százalékos bázisa van.

Botrányokkal, konfliktusokkal terhes, vitákkal teli hónapok vannak a közszereplők mögött, de ezek külön-külön és együttesen sem alakították át a pártok erőviszonyait. Lényegesen változott viszont a pártoktól távolságot mutatók aránya, s közöttük is a bizonytalanoké. A Fidesztől és az MSZP-től is sokan elfordultak, s a távozók nem találtak menedéket a kisebb pártoknál. Jelenleg a politikai szervezetek inkább taszítják a választópolgárokat, mintsem magukhoz vonzanák őket. Az idén folyamatosan romlott a pártok pozíciója a közvéleményben, januárban még az emberek 70 százalékának volt rokonszenves valamelyik párt, most már csak 58 százalékuk van kedvence. A keresgélő, szemlélődő és a pártokat, a részvételt elutasító polgárok jóval többen (42 százaléknyian) vannak, mint bármelyik párt tábora (a Fidesz mögött 28 százalék, az MSZP-nél 23 százaléknyi támogató áll).