A magyarellenes kirohanásairól ismert Ján Slota nemrégiben "magyar lovasbohócnak"nevezte Szent Istvánt, most pedig Göncz Kingán gúnyolódott:  "kócos asszonynak" nevezte a magyar külügyminisztert és megjegyezte, hogy "többet törődhetne a külsejével".

 A tekintélyes német konzervatív napilapban közölt cikk alcíme: A magyar miniszterelnök feladja igényét a magyar külpolitika feletti monopóliumra.

A szlovák-magyar megbékélés szükségességéről beszélt a Kurier című osztrák lapnak adott interjújában Ján Kubis szlovák külügyminiszter.

"Sokat kérnek, keveset adnak", "Budapest lobbizik a romániai kisebbségi törvényért", "Budapest nyomást gyakorol a Gozsdu Közalapítványért" - ilyen címekkel számol be a keddi bukaresti sajtó Göncz Kinga magyar külügyminiszter romániai látogatásáról.

Magyarország kész megvizsgálni annak lehetőségét, hogy küldjön-e katonákat Libanonba - közölte Polgár Viktor, a Külügyminisztérium szóvivője.

A magyarországi magyar fiatalok nem tudták, mitől fontos a rigómezei csata, a vajdasági magyarok és szerbek viszont tisztában voltak vele, mit jelent Mohács a magyar történelemben. Ez derült ki a szegedi magyar-szerb toleranciatáborban rendezett rendhagyó történelemórán.

Több mint tizenhat esztendő telt el azóta, hogy a szuverenitását visszaszerző Magyarország miniszterelnöke, Antall József kormányprogramja keretében meghirdette külpolitikai céljait. Az akkor megjelölt három terület jelenti ma is a magyar külpolitika elsődleges színterét. Az új Gyurcsány-kormány külpolitikáját is a miniszterelnök mutatta be az Országgyűlésben, majd a nagyköveti értekezleten. Nemzetünk céljaként fogalmazta meg: "nagynak, erősnek lenni, nyomot hagyni a világban". Ez komoly változás ahhoz képest, amikor elődei még azt szorgalmazták, hogy "merjünk kicsik lenni".