Volt, aki pánikba esett, és akadt, aki észre sem vette. A horvát híradók szerda este részletes riportokban számoltak be arról, hogy kétszer is rengett a föld délután Horvátországban, nem sokkal egy előtt, és fél öt után, Zadartól 41 kilométerrel délre, a nyílt tengeren.

Jó reggelt, köszön az oktató. Álmosak? Rohannak? Fáradtak? Idegesek? Ha csak egy kérdésre is igen a válasz, jól tették, hogy eljöttek. Most pedig forduljanak a tenger felé, és a következő hatvan percben ne foglalkozzanak semmi mással, csak a testükre és lelkükre figyeljenek.

A „jánoskenyér” valószínűleg kereskedőutakon terjedt el, eredeti hazáját pedig szinte lehetetlen beazonosítani. Az biztos, hogy Algériában, Szíriában, Törökországban, Görögországban, Cipruson, Tunéziában, Spanyolországban és Szicíliában, no meg Horvátország déli részein is ősidők óta termesztik. 

Dalmácia legbővizűbb folyója kicsit több mint 100 km hosszan kanyarog Splittől északra és keletre Dalmáciában, hogy Omišnál - Brač szigetével szemközt - forrásához képest 385 méterrel lejjebb, végül elérje az Adriát. Kis hajókkal harminc kunáért fél óra az út, autóval meg alig tizenöt perc, kérdés persze, valójában hova is indulunk.

Az utcácskát könnyű volt megtalálni a hét kastély völgyében, hiszen már messziről hallatszott a zene. A vőlegény búcsúdalából megtudom, hogy barátom, Zlatko, megitta utolsó legényitalát, és megírta búcsúlevelét. Közben a gitáros és a tangóharmonikás azt énekli, hogy „ne plačem za tebe”, vagyis nem sírok érted. Hogy ez kinek szólt, most már maradjon örök titok.

Mintha megnyomna egy gombot valahol valaki, úgy jön lendületbe egyik pillanatról a másikra a város. Nem sokkal 6 előtt még szinte teljesen üresek az utcák, alig félórával később azonban már hosszú kocsisorok kígyóznak. Rendőrök, és fehér egyenruhás fiatalok irányítják jobbra, balra az autókat, attól függően, utasai melyik szigetre szeretnének átjutni.

A dél felé tartó pálya legnagyobb alagútjain várhatóan kétszer annyi autó zúdul majd át ezen a hétvégén, mint eddig. Július közepén ugyanis a horvátok is elindulnak a tenger felé, itt ekkor kezdődik a szabadságolások időszaka. Aki teheti, a hajnali órákban és szombaton kora délután kerülje el a Mala kapela és a Sveti rok közötti szakaszt, különben órákat ácsoroghat majd a dugóban.

Viren végül is azok jártak jól, akik kockáztattak. Amióta a szakminisztérium rábólintott a rendezési tervre - amely legalizált több ezer engedély nélkül épült ingatlant -, eladni szinte senki nem akar. Az ingatlanközvetítők szerint egyik pillanatról a másikra fordult meg a helyzet, így most már nem a bizonytalan jövőjű ingatlanjuktól szabadulni vágyók, sokkal inkább a Viren házat keresők ostromolják őket.

A horvátországi nyaralás alatt majdnem mindenkinél eljön az a pillanat, amikor tengeri herkentyűk, esetleg grillezett csirkemellek helyett szeretne már inkább valami „tisztességeset” enni. Ilyenkor alternatíva lehet a legismertebb itteni nemzeti étel, a ćevabčići.Teszteltük a kínálatot, és eláruljuk azt is, mi különbözteti meg a pljeskavicától.

A dalmátok 45 százaléka hisz abban, hogy a minőségi turizmus lesz az ország jövője, nem pedig a tömegturizmus. Kivéve Šibenik környékét, ahol inkább a kispénzű, és alacsonyabb szintű szolgatátásokat kereső nyaralókra szavaztak. A legkedveltebb vendégek Dalmáciában a németek. Ők persze a legnagyobb számban idelátogató külföldiek is.

Amikor pár perce magára marad az ember az utcák valamelyikén, riadtan kémlel körbe. Szürke kőfalak, szűk utcák, elképesztő csend. Mintha végleg megállt volna itt a középkori idő. Hum, a világ legkisebb városa, az Isztria-félsziget belsejében fekszik. A Guinness-rekordok könyvében 23 lakossal jegyzik.

Bár a hőmérők kint több mint harminc fokot mutatnak, a közel 800 négyzetméteres csarnokban kora reggeltől késő éjszakáig lehet majd korcsolyázni egy nagyjából 65 méterszer 65 méteres területen. A nyári jégpálya Krk sziget és a hasonló nevű város egyik legnagyobb látványossága lesz a jövő héttől.

Ha Magyarországról közelítjük meg Omišt, akkor Split előtt (Dugopolje) nem kell kijönni az autópályáról, most már egyszerűen továbbautózhatunk Dubrovnik felé 37 kilométert. Az új szakasznak három kijárata van, ebből az első a Bosznia felé tartókat, a másik kettő a tengerpartra készülőket érdekelheti.

Profi búvárok hosszú órákon át folytatták a kutatást szerda este egy magyar búvár után, aki három társával együtt merült le az Adrián Rogoznica és Ražanj között.  Csütörtök reggel pedig még egy helikopter is bekapcsolódott a mentésbe. Végül kora délután 30 méter mélyből már csak a magyar búvár holttestét tudták kiemelni.

A horvát kormány 5,5 milliárd kunát kínál a magánkézben lévő adriai lakatlan szigetekért. A szakminisztérium szerdán nyilvánosságra hozott, legújabb rendelete szerint a horvát szigetek ezentúl nem adhatók el szabadon, az államnak ugyanis elővásárlási joga van rájuk. Szeretnék megakadályozni, hogy az ország uniós csatlakozása után pénzes külföldiek felvásárolják és beépítsék az érintetlen, védett területeket, indokolták a rendelkezést.

Legalább száznegyvenezer forintot szánjon éjszakánként a nyaralására az, ki Horvátország legdrágább villájában szeretné az idejét eltölteni. A dubrovniki tengerparton található, teljes átépítés és felújítás után nemrég átadott Villa Elit bérleti díja ugyanis 50 ezer kuna, azaz 1,7 millió forint naponta. Ez jelenleg a legluxusabb szálláslehetőség Horvátországban.

Az 1925-ben épült Esplanade mindig is adott magára, a rövidnadrágos urakat a pincér nyáron finoman figyelmezteti arra, hogy ebben a viseletben nem illik kávézni a teraszon. A régebbi szerbhorvát nyelvkönyvek zágrábi fejezetében pedig az első példamondatok egyike volt, miszerint: „to je dobar hotel”, azaz ez egy jó hotel.

A piacon elég rámutatni a kiszemelt zöldségre, gyümölcsre, és már csak a mennyiséget kell tisztázni. (Kila - kiló, dekagram - dekagramm, komad - darab.) A bevásárlóközpontokban, boltokban már bonyolultabb a helyzet. Ami nem fejthető meg ugyanis vizuálisan, azt el kell olvasni. A legtöbb zacskón, dobozon, üvegen azonban csak horvátul van a felirat.