Magyar gasztronómiai heteket tartottak Japán legészakibb szigetén, Hokkaidón márciusban egy helyi magyar séf, a cége és a résztvevő vendéglátó egységek rendezésében, amelynek során a magyar ízekkel ismerkedhettek az érdeklődök a szervezők reményei szerint a magyar gasztrokultúra számára nagy lehetőséget kínáló szigetországban.

Nagy-Britanniában van a világ egyik legjobb teatermelő vidéke. A cornwalli Tregothnan birtokon, sok más hagyományos kézműves termék mellett készül az igazi angol tea, mely még kínában is kedvelt.

A vásárlók jó része nem tudja megkülönböztetni az igazi, minőségi sonkát az olcsó és inkább csak nevében sonka tömegterméktől – derült ki a Népszabadság szerkesztőségének vakkóstolásából. Az általunk összeválogatott hat sonka természetesen messze nem fedi a húsvéti kínálatban fellelhető több száz féle terméket, de a teszt során kipróbáltuk a hentesek által csak „népsonkaként” emlegetett, kilónként 700–900 forintos hústermékeket és az 1600–2200 forint közötti, minőséginek mondott árukat.

Végy egy kiváló szakácsot, valamint csokornyi magyar borászt a legjavából, adj hozzá ötleteket és lelkesedést, mindezt fűszerezd jókedvvel titkos kerted friss hajtásaiból – a hatás nem marad el. – Harmadszor veszek részt a Zwack Izabella Borkereskedés főzőversenyén, de ma igazán kíváncsi vagyok. Tartok tőle, hogy a „borgyilkos” kínai konyha ízei mellett a boraink háttérbe szorulnak – kanyarítja magára a kötényt Légli Géza, a Kislaki Bormanufaktúra borásza, aki a tésztafőzők csapatát erősíti. Wang mester szecsuáni ételeit a hazai borásztársadalom krémje készíti el, az öt fogást szakértő zsűri értékeli.

A Chili a szembe gasztrovideo-sorozat stábja eligazító leckét kap a sonkák birodalmában, majd Mautner Zsófia a Fény utcai piac egyik standján házi ecetes tormát készít, ripsz-ropsz.

Nagy-Britanniában 150 munkahely szűnik meg a Walkers burgonyaszirom termékekhez ízesítőt gyártó üzem bezárása és Magyarországra telepítése miatt - írta a brit Mirror napilap online kiadása kedden.

Mautner Zsófia három mexikói éttermet ajánl, egy régi klasszikust, egy nemrég nyílt trendit, és végül egy vidám, barátságos helyet a forgalmas körútról. Színes étlapunkon guacamole, burrito, Chimichanga, taco, poppers és az érzékenyebbeknek egy pohár horchata.

– Otthon az édesanyám is mindig köftét készít – súgja meg Murat Kaya, az isztambuli Filizler Köftecisi étterem vezetője. Mögöttünk hatalmas sürgés-forgás a konyhában, a parázs fölött vasrácson sülnek a darált húsból téglalap, négyzet vagy kör alakúra formázott falatok. A fehér inges férfi diplomatikus mosollyal válaszol a kérdésre, hogy az anyja vagy a Filizler készíti-e a finomabb ételt.

– Aranyoskám, értse meg, magából soha nem lesz cukrász – e szavakkal tessékelték ki a szőke, kék szemű, álmodozó lányt a 140 éves múltra visszatekintő, jó nevű budai cukrászdából.

„The more butter the better”, azaz a „Több vaj nem baj” a norvég Flying Culinary Circus egyik angol nyelvű szlogenje. Persze nem a több vajtól izgalmas a húszas-harmincas éveikben járó északi séfek sztorija, hanem attól a show-tól, amivel már elkápráztattak királyi családokat éppúgy, mint például a Guns N’ Roses és a Depeche Mode tagjait. A Repülő Kulináris Cirkusz (angol rövidítéssel FCC) tagjai nem befelé forduló típusok – hedonista bulira számíthat, aki őket választja.

A legtöbb nőről elmondható, hogy legalább két gyengéje van: a csokoládé és a magas sarkú. Egy brit csokoládékészítő ezt a kettőt ötvözte, amikor luxuslábbelik pontos, élethű mását kezdte el készíteni, belga csokiból. A csokicipellők ára csillagászati, egy darab közel negyedmillió forintot ér.

Vajon milyenné alakítja egy várost az, ha lakóinak majdnem a fele külföldi és közel kétszáz ország képviselője él benne? Egy biztos, Genf nemcsak az ENSZ, hanem az egyesült nemzetek konyhájának is fővárosa.

A jeruzsálemi piacon Mautner Zsófiát elragadta egy kofa, hogy rajta mutassa be termékeinek jótékony hatását.

Harsány, virágmintás tapétájával kilógott a mértéktartó belvárosi éttermek sorából. Az első újkori bisztrók egyike volt, amikor hat évvel ezelőtt megnyitott. Vonzó kínálata és viszonylag szolid árai mellett az is izgalmassá tette, hogy nem lehetett asztalt foglalni. Vacsoraidőben hosszú sorok kígyóztak a bejárat előtt, divat lett pohárral a kézben asztalra várni, komoly arccal böngészni a bőséges borlapot.

Szállingózik a hó, úgy kaptatunk fel Sárospatak, aztán Károlyfalva kátyúval teliszórt útjait elhagyva a meredek Kácsárd-dűlőig, ahol egy félhektáros ültetvényen szeretetteljes borok készülnek néhány éve. Asztalos Zoltán, az MTI hajdani fotósából, majd szerkesztőjéből lett borász fontosnak tartja az érzelmi kötődést.