A lakástakarékok konkurenciájának kikiáltott nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvényjavaslat benyújtását múlt hétre ígérték, ennek hiányában azonban Rogán Antal szombati nyilatkozatából derültek ki pluszinformációk.
A tájékoztatásért felelős miniszter az ATV-nek adott interjújában konzekvensen keverte ugyan a lakás-takarékpénztár és lakásszövetkezet kifejezéseket – előbbi egy államilag támogatott megtakarítási forma szabályozott pénzügyi háttérrel, utóbbi pedig egy lakásfenntartó, esetleg -építtető szervezet –, ám a kormányzati tervekkel kapcsolatban minden bizonnyal helytállóak az információi.
Ezek szerint a nemzeti otthonteremtési közösség voltaképpen egy speciális lakástakarék lenne: a mostani rendszernél nagyobb állami támogatás mellett működne, ám a felhalmozott vagyont csak új lakás vásárlására lehetne használni. A lakástakarékok erre jelenleg nem igazán alkalmasak. Bár a felhalmozott pénz önerőként is használható egy lakáshitelhez, valójában csak kiegészítés lehet. Nézzük, miért.
|
Egyre többeknek kínálnak otthonos feltételeket. Célkeresztbe kerültek a mozaikcsaládok is
Thinkstock |
Az állami támogatás most a befizetett összeg 30 százaléka, de legfeljebb évi 72 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy havi húszezer forint befizetése mellett lehet a legnagyobb arányú támogatást megkapni. (Ennél többet nem éri meg havonta ide befizetni, mert arányaiban egyre kisebb lesz a támogatás.) Így tíz év alatt húszezres befizetések mellett 3,12 millió forint gyűlik fel. Ha egy pár mindkét tagja nyit számlát, akkor egy évtized alatt 6,24 millió forint jöhet össze.
Valójában a számlatulajdonosok nem ezt a modellt követik, sokkal jellemzőbb, hogy rövidebb időtávon gondolkodnak, nagyjából 50 százalékuk csak négy évre köteleződik el.
Az évi legfeljebb 72 ezer forint támogatás nem teszi lehetővé, hogy komolyabb vagyonokat lehessen felhalmozni, így az új lakás vásárlása nem is valós opció
– a hitelezési szabályozás szerint nagyjából 30 százalék önrészt kell produkálni, ez egy új lakás esetében jóval több, mint hárommillió forint, de könnyen meghaladhatja a hatmilliót is.
Visszatérve a kormány terveihez: vélhetőleg egy speciális kasszát hoznának létre, ahol magasabb lesz a támogatás – azaz marad a befizetések 30 százaléka, de nem 72 ezer forint lesz a plafon –, ám a megtakarítás csak új lakás építésére lesz használható.
Számításaink szerint így is legalább a duplájára érdemes emelni a támogatás maximumát. Ezzel ugyanis egy személy tíz év alatt több mint hatmillió, egy pár viszont már 12,48 millió forintot tud gyűjteni. Ebből az állami támogatás tíz év alatt 1,44, illetve 2,88 millió forintot tenne ki. Ez egyáltalán nem észveszejtő összeg, sőt: ha a beharangozott tízmilliós csoktámogatásból indulunk ki, annak csupán töredéke.
A számokból az látszik – s ezt Rogán sem titkolta az ATV-nek adott interjúban –, hogy az otthonteremtés ösztönzése nem szociálpolitikai kérdés. A kormány új lakásokat akar építtetni, a mostani évi nyolcezer helyett 25-30 ezret. Már a csoknál elismerte ezt lapunknak Novák Katalin, az Emmi államtitkára, lényegében leszögezve,
azért támogatják a háromgyerekes családokat, mert ez kevesebbe kerül, és mert ez a kormányzati cél.
Magyarországon 2001 és 2005 között évente átlagosan 53 ezer lakás épült, 2006 és 2008 között 44 ezer felett volt ez a szám, majd a gazdasági válság a mélybe rántotta az ágazatot: 2014-ig évente mindössze átlagosan 14 ezer lakás épült.
A gödör alját a statisztikák szerint 2013-ban érte el a piac, amikor alig több mint hétezer lakás készült el. Bár a lakástámogatások biztosan élénkülést hoznak, országos felíveléssel egyelőre nem lehet számolni, ráadásul a tervezett lépések tovább mélyíthetik a különböző országrészek közötti gazdasági szakadékot – hívta fel a figyelmet Németh Dávid, a K & H vezető elemzője. Míg a kedvezőbb helyzetben lévő térségek – Budapest és az olyan erős iparral rendelkező városok, mint Győr, Kecskemét – látványos fejlődést produkálhatnak lakáspiaci szempontból is, addig a munkanélküliséggel küzdő, észak- és kelet-magyarországi régiókban nem várható számottevő növekedés. A szakértő szerint kivétel Nyíregyháza és Debrecen lehet.
