Nem érdemes trükközni, előbb-utóbb minden kiderül – szól a MEKH központi üzenete, amit a tájékoztatón bemutatott „Óvja mérőóráját” című kiadvány is hangsúlyoz. Az évi másfél millió helyszíni mérővizsgálatból a szolgáltatók körülbelül húszezret foganatosítanak kifejezett lopásgyanú miatt. Ilyenre az szolgáltathat alapot például, ha a fogyasztás hirtelen leesik.
Amennyiben mérővizsgálatot rendelnek el, az ügyfél kötelessége a mérő sértetlenségének biztosítása, és tűrnie kell az ellenőrzést is. Ellenállás esetén a cég a mérőt akár karhatalommal is megközelítheti. Ám a gyanú a vizsgálatoknak csak néhány százalékában bizonyosodik be. Ebben az esetben a mérőt leszerelik, bedobozolják és lezárják. A helyére lehetőség szerint új, hibátlan szerkezetet helyeznek.
A jegyzőkönyvet a fogyasztónak kötelessége aláírni; ha ezt nem teszi meg, csak magának árt, mivel a hivatalos dokumentumokba írt, szignóval hitelesített, utólag nem pótolható saját megjegyzések perdöntő szerepet játszhatnak az esetleges viták során – véli Kolozsi Sándor. A félreértések elkerülése végett jó, ha a fogyasztó a vizsgálat és az esetleges leszerelés, bedobozolás alatt végig jelen van, és aláírása szerepel a zárószalagon is. Ezután a dobozt csak független igazságügyi szakértő bonthatja ki, amire szintén meghívják a fogyasztót. Együttműködés híján a jegyzőkönyvet független tanú hitelesíti.
|
Több „buhera”-megoldást is bemutattak a szakemberek. Ezekkel ne próbálkozzon senki, tuti bukás a vége Koncz György / Népszabadság |
A tájékoztatón több „buhera”-megoldást is bemutattak. A hangsúlyt nem az erre szakosodott bűnbandák által alkalmazott legkifinomultabb módszerekre helyezték, bár a főosztályvezető szerint felfedezhetetlen, visszafordítható beavatkozás nem létezik. Viszonylag egyszerű eset, amikor betörik a mérő üvegét és valamivel megakasztják a mérőt. Más esetben letépik a plombát, azt egy – jellemzően gyenge – utánzattal pótolják, vagy csak egyszerűen szöget dugnak a helyére. Sok esetben átkötik a mérő előtti és utáni szakaszt, de előfordul, hogy már a mérő előtt szabálytalan leágazást alakítanak ki. Bukkantak már fordítva beszerelt, visszafelé forgó gázmérőre is. A vízmérőt sokszor egyszerűen megolvasztják, ami a következő ellenőrzésig szintén biztosítja a sajátos "rezsicsökkentést". Bonyolultabb megoldás, amikor az árammérőt magasabb fogyasztásra „bővítik” – ami fokozottan tűzveszélyes –, avagy olcsóbb éjszakai áramot használnak illegálisan.
![](/data/cikk/1/61/40/71/cikk_1614071/kotbermertekek_kozmU.jpg)
Arról, hogy országosan mennyi áramot, gázt és vizet lophatnak el évente, hány büntető és polgári per zajlik, illetve ezek közül hány végződik jogerősen elmarasztaló ítélettel, nincs adatuk. Az azonban biztos, hogy a kár szolgáltatónként milliárdos nagyságrendű. (Igaz, a szabályok szerint az ellopott termék ellenértékét a becsületes fogyasztók tarifájára terhelik.) A fogyasztónak bárminemű sérülést azonnal jeleznie kell a szolgáltató felé. A cég esettől függően százezres-milliós kötbérrel bünteti a felhasználót.
A csalók szociológiai összetétele vegyes, de a főosztályvezető benyomása szerint nő a módosabbak aránya. A beadványok száma csökkenő ívet mutat, ám ez nem feltétlenül a visszaélési kedv mérséklődésére, hanem a szolgáltatói módszerek finomodására utal – véli a főosztályvezető.
Sok a gond az albérlőkkel
Ingatlan-adásvételkor a mérő közös átírását a hálózati szakemberek nyolc napon belüli helyszíni vizsgálata követi. Amennyiben itt gyanús jeleket észlelnek, a felelősség az előző tulajdonost terheli. Ez ügyben a legtöbb fejfájást az albérletek okozzák: ha ilyenkor nem írják át a fogyasztót és elmarad a helyszíni szemle, a lakás tulajdonosa későbbi trükközésgyanú esetén nem háríthatja a felelősséget az albérlőre. A helyszíni vizsgálat után az új tulajdonos aláírásával igazolja, hogy a mérőt sértetlenül átvette. Ha későbbi vita esetén a hálózati cég ezt a bizonylatot nem tudja felmutatni, a hivatal minden további nélkül a fogyasztónak ad igazat. A hivatal csak akkor áll a szolgáltató pártjára, ha az általa benyújtott bizonyítékok teljes körű, zárt láncolatot alkotnak. A felek ugyanakkor a MEKH-határozat után, illetve helyett is fordulhatnak a polgári bírósághoz.