Módosul a Quaestor-törvény, marad az indokolatlan megkülönböztetés
Kilencezer ügyfél miatt ragaszkodik a kormány ahhoz, hogy 30 millió forintig kártalanítsa a Quaestor ügyfeleit. Az Alkotmánybíróság kifogásait figyelembe veszik, így a hozam után nem jár majd extra pénz. Kérdés, ez így rendben lesz-e.
A december 3-i kormányülést követően tervezi benyújtani a kormány az Alkotmánybíróság (AB) által elkaszált Quaestor-törvény módosítását. Szerencsés, hogy az AB nem semmisítette meg a teljes törvényt – mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára egy háttérbeszélgetésen. A tervek szerint az esettípusra határoznák meg a törvényt, vagyis a közös tulajdonosi kör által kibocsátott vállalati kötvényeket érintő visszaéléseknél a Befektetővédelmi Alapnak helyt kell állnia. Völner részleteket nem árult el a tervezetről, mert azt még a Magyar Bankszövetséggel is meg fogja vitatni a kormány.
A benyújtandó módosítóban figyelembe veszik az AB kifogásait, így azt a kitételt, amely szerint nem lehet a már kifizetett hozamok után is kártalanítást fizetni. Az ügyfeleknek járó kártalanítást egyenként fogják kiszámolni. Vagyis a kártalanítás kisebb lesz, tovább is fog tartani – ha ügyfelenként egy óra számolgatással és húsz munkatárssal számolunk napi nyolc órában, akkor egy év alatt végeznek a 32 ezer ügyfélszámlával. Hogy pontosan mennyivel csökken majd a kifizetendő összeg, Völner nem tudta megmondani. A fiktív és valódi kötvények utáni egységes kártalanítás fontos, mert így a pénzügyi rendszer iránti bizalom javul. Ezzel nem is volt problémája az AB-nek, csak azzal, hogy a szabályozás indokolatlanul részesít előnyben adott befektetői csoportot: a Quaestor kötvényeseit szemben a Quaestor más ügyfeleivel és a többi brókercégügyféllel. Ám ez meg is marad.
|
Völner Pál
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A tervek szerint az nem fog változni, hogy kártalanítás 30 millió forintig jár. Csak hatmillió forintot remélhetnek a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír, illetve a Quaestor nem kötvénybirtokos ügyfelei. Nem így a kötvényesek, akiknek visszamenőleges törvénymódosítással járni fog a kártalanítás 30 millió forintig. Hogy ezt mi indokolja, nem tudni, arra hivatkozott csupán a tárca: az új szabályok szerint is már 30 millióig jár a kártalanítás. Arról szó sincs, hogy ezt a visszamenőlegességet a többi brókercégügyfél is élvezhesse.
Nehezen magyarázható a makacs ragaszkodás a 30 milliós szinthez. Ez ugyanis nem a tömegek megnyugtatását célozza. A mintegy 32 ezer Quaestor-kötvényes közül kevesebb mint tízezernek volt hatmillió forintot meghaladó befektetése, az ügyfelek döntő része, több mint 22 ezer kisbefektető gondja e nélkül is meg lesz oldva. Szó sincs arról, hogy a pénzügyi szektorba vetett bizalom erősítése a cél – kilencezer csalódott ügyfelet el tudna viselni a rendszer. Mégis ezen kilencezer ügyfél érdekében ismét belemenne a kormány abba az utcába, ahonnan az AB egyszer már kizavarta: vagyis önkényesen különbséget tenne befektető és befektető között.
|
Fontos az a kilencezer ember
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Ez különösen annak fényében visszás, hogy a Buda-Cash tulajdonosaihoz köthető DRB bank csődje miatt elúszott egészségpénztári megtakarításokat nem kívánja megmenteni a kormány. A Honvéd Egészségpénztár a DRB-nél vezette számláját, és a megtakarítások jelentős része, több mint kétmilliárd forint elúszott. A pénztárakat nem kártalanítja az Országos Betétbiztosítási Alap, a pénztártagok megtakarítása egyszerűen elégett. Ezek szerint nem annyira fontos a kormánynak, hogy az öngondoskodásba vetett bizalmat helyreállítsa.
