Mindezek ellenére Fazekas és orosz kollégája áttekintette a kétoldalú mezőgazdasági kapcsolatokat, és arra a közös álláspontra jutottak, hogy növelni szeretnék a kereskedelmi forgalmat, és a kétoldalú együttműködés minden területén előrébb kívánnak lépni. Ennek jegyében vesz részt Magyarország az Arany Ősz elnevezésű hagyományos moszkvai mezőgazdasági szakkiállításon október elején.
Ez egyrészt megfelel annak, amit Fazekas még Brüsszelben mondott az agrárminiszterek találkozóján a múlt héten, vagyis az embargó hatását csak nagyon intenzív diplomáciai kapcsolatokkal lehet enyhíteni. Másrészt azt sem kellene elfelejteni, hogy a minap döntött az Európai Bizottság az Oroszországgal szembeni szankciók szigorításáról, erről a tagállamok a héten szavazhatnak.
Ezeket a korábbi lépéseknek megfelelően hajtja végre az unió, vagyis korlátozzák Oroszország hozzáférését az európai tőkepiacokhoz, az úgynevezett kettős felhasználású, katonai, védelmi, rendészeti és polgári célokra is alkalmazható felszerelésekhez, az energiaipar terén egyes olajkitermeléshez szükséges érzékeny technológiákhoz, valamint teljes fegyverembargót rendeltek el.
Ennek ellenére Fazekas szerint fontos a legnagyobb orosz kiskereskedelmi lánc, a Magnit tervezett beruházásának folytatása, ami magyar oldalról a kelet-magyarországi foglalkoztatás szempontjából is igen előnyös. A cég logisztikai központot tervez létrehozni Záhony határában, a beruházást azonban jegelték. A miniszterek megállapodtak abban, hogy üzletemberekkel megerősített magyar küldöttség látogat Tatár- és Csuvasföldre, valamint a Mari Köztársaságba. Magyarország és Oroszország képviselőinek következő megbeszélésére a hónap végén, a magyar–orosz gazdasági vegyes bizottság szeptember végi ülésén lesz alkalom.
Az orosz embargó közvetlenül nem érinti a magyar agráriumot, tekintettel arra, hogy a kivitel 2,5 százaléka megy Oroszországba. A teljes export majd 80 százaléka az unió valamely tagállamába megy. Emellett az agráriumban és az élelmiszer-gazdaságban nem lehet a nagyarányú exportorientáltságra építeni.
 |
Nem vérezteti ki az agráriumot az embargó
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A hazai mezőgazdaság nem bírja el a feltétlen nyitottságot – mondta Lukács László, a Tej Terméktanács korábbi ügyvezető igazgatója, agrárszakértő. A tejágazatban az orosz korlátozó intézkedések túltermelési időszakban érkeztek. Félő, hogy komoly készletek halmozódnak fel, amelyek markánsan lefelé szorítják az árakat. Pozitív, hogy az unió gyorsan reagált a korlátozásra, és egyes termékekre tárolási támogatásokat hirdettek meg a napokban, amely segít kivonni a készleteket a piacról. Ezzel együtt további 5-10 százalékos áresés is lehet hamarosan, miután a nyers tej év elejei literenkénti 108-110 forintos felvásárlási ára augusztusra 102-103 forintra esett.
Hasonló félelmekről számoltak be a húsipari cégek és a gabonatermesztők is. Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára szerint is az orosz piacról kiszoruló termékek növelik a konkurenciaharcot az unión belül, ami az árak csökkenéséhez vezethet. Ez még nem látszik, sőt, a KSH adatai szerint a vágósertés termelői átlagára a januári 377 forintról júniusra 418 forintra kúszott fel.
Igaz, ez még mindig nem éri el a tavaly augusztusi 433 forintos árat. Az említett árnövekedés már csak azért is figyelemre méltó, mert az európai sertésszállításokat Oroszországba már január végén leállították állatbetegségekre hivatkozva. Így az embargó nem hozott újat a sertéstenyésztők számára – mondta egy neve mellőzését kérő piaci szereplő.
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke megjegyezte: bízik abban, hogy az orosz zár miatt nem kényszerülnek az állattartók az állomány csökkentésére. Ez ugyanis közvetve kihatna a gabonakeresletre is, lenyomná az árat. Egyelőre éppen ellenkező változásról számolt be Czerván György, az agrárgazdaságért felelős államtitkár: júniusban 204 ezerrel több disznó volt az országban, mint egy évvel korábban, számuk elérte a 3,1 milliót.
