Valószínű azonban, hogy számos próbálkozó lesz, akinek a nyilvántartásba vételét elutasítják majd. Ugyanakkor nem kizárt, hogy sokan legfeljebb az üres ívet szolgáltatják vissza; ha ezt nem teszik, pénzbírságra számíthatnak. A választási irodáknak egyébként még négy napjuk van az ajánlások ellenőrzésére, és a jelöltek nyilvántartásba vétele kapcsán további három napig lesz lehetőség jogorvoslatra. Így csak a jövő héten válik véglegessé, hogy hányan indulnak.
Függetlenkedni nem menő
Az viszont szinte biztos, hogy elsősorban a függetlenként próbálkozók száma fogyatkozott meg. Korábban pártháttér, illetve civil szervezet támogatása nélkül – elsősorban a falvakban – hétezeren pályáztak a polgármesteri, 35 ezren a helyi képviselői posztra, míg most e tisztségekre ötezernél, illetve 25 ezernél aligha lesz több jelentkező. Így könnyen lehet, hogy számos kistelepülésen a választást megfelelő számú induló hiányában meg kell majd ismételni.
Ahol nem számít
A hétfő késő délutáni adatok szerint százas nagyságrendben vannak olyan községek, ahol még a polgármesteri tisztség iránt sem mutatkozott érdeklődés. Ezekben a helyi képviselői poszt sem túl népszerű, ha viszont kevesebben indulnak, mint ahány mandátumot az egyéni listákról ki lehet osztani (száz főnél kisebb településeken kettő, egy tízezernél valamivel kisebb településen nyolc főből áll a testület), akkor a választás emiatt is érvénytelen lesz. Érdekes ugyanakkor, hogy akad olyan falu, ahol negyvennél többen szeretnének képviselői poszthoz jutni.
A nagyobb városokban nincs hasonló gond, és egyes helyekért még élesebb is lehet a verseny, mint négy esztendeje.
Kilenc kihívója lesz Tarlósnak
A budapesti főpolgármesteri tisztségért most tízen versenghetnek, és a kerületekben ugyancsak népesebb a mezőny. Igaz az I. kerületben a városrész irányításának jogát csak két jelölt kívánja megszerezni, de a tizennyolcadikban nyolcan próbálkoznak.
|
Tarlós mögött sűrű a mezőny, de az I. kerületért csak ketten versengenek
Beliczay László / MTI |
A megyeszékhelyeken is mindenütt indulnak legalább négyen, de például Nagykanizsán hatan, Székesfehérvárott heten és Miskolcon nyolcan szállnak ringbe. A tízezernél népesebb településeken az egyéni választókerületekben sincs hiány jelentkezőkben. Igaz, az e körbe tartozó nem egészen 170 városban szinte kizárólag politikai szervezetek indítanak jelölteket, és a parlamenti erők mellett több kispárt is próbál elcsípni néhány mandátumot. A korábbi majdnem 15 ezerrel szemben azonban a pártok ezekért a mandátumokért is vélhetően kevesebb embert indítanak.
Ötszörös túlerő
Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a jelöltállítási verseny végeredménye, de a már nyilvántartásba vett több mint 41 ezer fő alapján is egyértelmű, hogy a Fidesz toronymagasan győz: a KDNP-vel vagy más szervezetekkel közösen, illetve önállóan több mint 750 polgármester-, emellett ötezer körüli képviselőjelöltet állított. A Jobbik 205 településvezetői posztot pályáz meg, és a kétezret is meghaladó számban szeretne képviselői helyhez jutni. Az MSZP 68 polgármesterjelölttel a harmadik a sorban, míg az LMP 35-ig jutott. A baloldal egyébként összességében 130-140 főt indít a polgármesteri posztért, míg a képviselőjelöltjeik száma kétezer körül van.
Harc a morzsákért
Kedd délután jár le a listaállítás határideje. Kompenzációs listája lehet a tízezernél nagyobb településeken egyéni körzetben induló szervezeteknek, és az összes helyi mandátum körülbelül húsz százalékát onnan nyerhetik el. Emellett listát állíthatnak a fővárosi kerületekben többségében polgármesterjelöltet indító pártok, és a 33 fős közgyűlésben kilenc hely sorsa dől el a vesztesekre leadott töredékszavazatok alapján. Listáról választják meg a megyei közgyűlések tagjait is, és ezekre a listákra a vidéken élők – a megyeszékhelyek lakosságának kivételével – közvetlenül szavazhatnak.
