Annyi biztos, hogy a befizetett kamarai hozzájárulás tizede az országos szervezetnél landol. Az MKIK ebből tájékoztatása szerint az „ingyenesen” igénybe vehető szolgáltatások technikai és informatikai hátterét biztosítja. Ezenkívül persze a szervezet is működik a pénzből: a 2012-es 230 és a tavalyi 250 millió forint a tájékoztatás szerint a köztestületi feladatok ellátására ment el, például az érdekérvényesítésre, a nemzetközi gazdaság kapcsolatok fejlesztésére és a makrogazdasági elemzések készítésére. Hogy pontosan mire mennyi, nem tudjuk. A szervezet némileg homályosan fogalmazott, amikor a részletekről érdeklődtünk: kérdéseink után közleményt bocsátott ki, miközben az általunk kért adatokat nem ismertette.
Azt a közleményben jelezték, hogy a területi kamarák a tanácsadáson kívül lényegesen több ingyenes szolgáltatást nyújtanak helyben. Ezek tapasztalataiból kiindulva arra készülnek, hogy a jelenlegi három helyett további 8-10 elemből álló szolgáltatási csomagot kínálnának a vállalkozói körnek térítésmentesen. Ennek részleteit várhatóan év közepén jelentik be – jegyezték meg. Ehhez kapcsolódóan megjegyzik: akik figyelemmel kísérik, hogy mit nyújt a kamara, és milyen programokat működtet, azok tudnak belőle profitálni.
Lapunk az összes megyei kamarát megkereste a hozzájárulási díj felhasználásával kapcsolatban, hogy mire is költik a befolyó tekintélyes summát. Sehol sem kaptunk olyan adatsort – igaz, csak 12 szervezet válaszolt –, amely tételesen felsorolta volna, hogy a befolyt pénzből mennyit és mire fordítottak. Az azonban a válaszokból kitűnik, hogy a megyei szervezetek valóban igyekeznek bővíteni az ingyenesen nyújtandó szolgáltatások körét. Ezeket rendre meg is nevezték. Olyan rendezvények, kiállítások megszervezése szerepelt a felsorolásokban, ahol a cégek képviselői ingyen megjelenhetnek, s ahol üzleti partnerek mellett tanácsokat kaphatnak.
Erről több kamara is beszámolt, s többen megjegyezték, hogy már több ezer vállalkozás vett részt ilyen eseményen. A térítésmentes szolgáltatások között akadt néhány, amely azért a „nagy átlagtól” eltér. Jász-Nagykun-Szolnok megyében például céglátogatást is tartanak, ha igény van rá. Ezeken interjút készítenek a vállalkozással, majd a helyzetfelmérés után szakembert javasolnak a társaságnak, aki segíthet az üzletmenetet felfuttatni. Nógrád megyében ingyenes e-learning nyelvtanfolyamon lehet részt venni. A szabolcsi kamara pedig „különlegességként” a megyei televízióban évi öt alkalommal a kamarai híreket tartalmazó adást készít.
Azt nem igazán tudjuk, mennyiben tartják hasznosnak a vállalkozások ezeket a szolgáltatásokat, ahogyan az sem ismert, ezekre mennyit költ el a megyei szervezet. Egyikük válaszából arra lehet következtetni, hogy így sem feltétlenül tudnak széles köröket elérni. Szerintük ugyanis a „tényekhez hozzá tartozik, hogy gyakoriak a visszatérő érdeklődők”. Az egyik kamaránál megjegyezték: náluk a hozzájárulási díj beszedése és a roppant bürokratikus rendszer működtetése komoly személyi erőforrást igényel. Vagyis: sokat költenek a beszedésre, ha tehát állami támogatásként kapnák meg ugyanazt az összeget, ami így befolyik, többet költhetnének a vállalkozások hatékonyabb működését elősegítő programokra.
A beérkezett válaszok közül a BKIK összesítése volt a legrészletesebb. A budapesti testület korábban vonakodott kiadni az adatokat, ám most mindent megtett. A válaszából kiderül például: a kamarai regisztrációs hozzájárulás a testület összes bevételének 34 százalékát adja, amely mintegy 584millió forintot jelent. (A Győr-Moson-Sopron megyei szervezet közölt hasonló adatot, ott ez az arány 20-22 százalék.) A beérkezett összegből a BKIK négy tagozata a regisztrált és tagvállalkozások számára ingyenes szakmai rendezvények lebonyolítására több mint 50 millió forintot költött.
A kerületi tagcsoportok a kamarai hozzájárulásokból több mint húszmillió forintot fordítottak irodahálózatuk fenntartására és kerületi rendezvények lebonyolítására. Ezen szervezetek együttesen 247 rendezvényt bonyolítottak le. A BKIK a szokásos „sormintán” felül kitért arra: inkubátorházat hozott létre elsősorban induló startup vállalkozásoknak. Ennek első fázisára 25 millió forintot költöttek el. Emellett közölték lapunkkal, hogy 2012 augusztusa óta gazdaságpolitikai és szolgáltató irodájuk ingyenesen nyújt tanácsadást regisztrált gazdál kodó szervezetek részére többek között gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben.
Ennek hatékonyabb működése érdekében a BKIK e-kamara rendszert hozott létre. A Magyar Híradó Kft.-vel közösen készítettek egy elsősorban a kkv-nak szóló információs hírportált. Ezenfelül kialakították a kamarai ügyfélszolgálati és pénzügyi rendszert (Kamur), amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozók adatait egy felületen kezeljék. Ezekre a fejlesztésekre a szervezet 190 millió forintot költött el. Megjegyezték: a vállalkozások tájékoztatására közel 36 millió forintot fordítottak, itt többi között online és offline hirdetési felületeket is alkalmaztak.
Kérdésünkre azt is hangsúlyozták, hogy a BKIK a díjakból befolyt összeg jelentős részét egyébként a többletfeladatok ellátására használta fel. Éppen ezért közel 30 fővel növelték a kamarai ügyintéző szervezetet. Bővült a pénzügyi osztály, az informatikai iroda, az oktatási osztály, létrehozták a tanácsadási szolgáltatásokat ellátó gazdaságpolitikai és szolgáltató irodát öt munkatárssal. A válaszukból kiderül, hogy bérfejlesztésre és a fentiekben leírt létszámbővítésre több mint 160 millió forintot fordítottak.
Nagy a szórás
A lapunknak megküldött válaszokból kiderült: a hozzájárulási díj fizetésének hajlandósága jellemzően 45–65 százalék között van a cégek körében. A legrosszabb helyzet – a visszaérkezett válaszok szerint – Nógrád megyében volt. Az északi megyében a működő cégeknek csupán 32 százaléka tudta le határidőre az 5000 forintos befizetést. A legjobb arányt a soproni városi kamaránál tapasztalták, miután ott a kötelezettek több mint 72 százaléka fizetett időre.
