A tüntetők végül egymáshoz bilincselték magukat, és kezüket magasra emelve skandálták: „Demokráciát!, Demokráciát!", „Magyarország köztársaság! Demokratikus jogállam!"
A közjáték után a szokásos módon, beszédekkel folytatódott a rendezvény. Puskás Aurél történelemtanár, a Hálózat a Tanszabadságért tagja arra kérte a fiatalokat, érezzék át, mi a tétje az elhazudott múltnak. A csordaszellem gonosz időket hoz, felelősséggel tartoztok legalább önmagatoknak – mondta.
Rajk László építész, volt SZDSZ-es politikus arról beszélt, hogy az emlékezést az igazság felderítése és hiteles bemutatása szándékának kell vezérelnie. Ez a mostani rezsim azonban bunkert épít, a szemünket és agyunkat akarja befalazni. Ne hagyjuk! – szólított fel.
A sasos-arkangyalos szobor alkotójának, Párkányi Raab Péternek írt levelét olvasta fel Dési János újságíró. Javasolta, hogy a tiltakozást látva a szobrász kérjen időt: közösen gondoljuk át újra ezt az egészet.
Dési másik levele Gábriel arkangyalnak szólt, remélve, nem fogja engedni, hogy rá hivatkozva hazudjanak, kigúnyolják az áldozatok emlékét.
|
| fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az újságíró a főpapoknak címezve indítványozta, kezdeményezzék, hogy inkább annak a Közi-Horváth József katolikus papnak legyen szobra, aki 1944-ben – az akkori Országgyűlésben kivételes módon – tiltakozni próbált a német megszállás ellen.
Beszédet nem mondott, de a demonstrálók között volt a szocialista Lendvai Ildikó is. Az egyik szervező, Zoltai Andrea bejelentette, hogy a Facebookról rejtélyes körülmények között eltűnt a Szabadság téri tiltakozás eseményoldala, a Tiszta emlékezet. Közlése szerint ez nem fogja megakadályozni, hogy folytatódjanak a tiltakozások.
