A tagállamok nagykövetei ugyanakkor megegyeztek abban, hogy kiszélesítik az eddigi célzott szankciók jogi alapját, és most már nem csak a krími beavatkozás közvetlen felelőseit, és a hozzájuk köthető jogi személyeket lehet büntetni beutazási tilalommal és a pénzeszközök befagyasztásával. Hanem azokat is, akik hasznot húztak a krími vagyonok, vállalatok kisajátításából.
Azonban ez továbbra is elég szűk kör, a Kreml legbefolyásosabb vezetőit nem érintik a szankciók. Újabb 14 név és két „entitás", azaz jogi személy kerülhet fel a szankciós listára a külügyminiszterek hétfői döntése szerint
A tagállamok jelentős része – többek között Németország, Franciaország, Olaszország – továbbra is vonakodik attól, hogy súlyosabb gazdasági konfliktusba keveredjen Oroszországgal. Brüsszeli diplomaták szerint ez nem is meglepő, hiszen hat tagállam teljesen, vagy közel 100 százalékosan kiszolgáltatott az orosz energiaexportnak. Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Berlinben is azt hangsúlyozta José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, hogy Magyarország nem engedheti meg magának a gazdasági szankciókat, hiszen az nem csak az energiaellátást befolyásolna, de hatással lenne olyan magyar cégekre is, mint a MOL, vagy az OTP.
Uniós diplomaták szerint ugyanakkor már az eddigi szankciók is célt érnek el, tekintve, hogy Oroszország gazdasága recesszióba süllyed, a vállalatok adósságának finanszírozása megnehezült és a befektetői bizalom megcsappant.
Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök az egész ukrán kabinettel kedden látogat Brüsszelbe. Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke pedig hétfőn Kijevbe megy, utána pedig Moldovába és Grúziába utazik tovább. Utóbbi két állammal az EU hasonló társulási egyezményt és szabadkereskedelmi megállapodást tervez aláírni júniusban, mint amilyen megállapodásra végül tavaly ősszel Viktor Janukovics volt ukrán elnök nemet mondott, és ennek hatására megindult a kijevi tüntetéssorozat.
Moldova nehezebb dió: az ország Ukrajnával határos területén, a szakadár Transznyisztriában orosz csapatok állomásoznak, és korábbi félelemek szerint Putyin megpróbálhatja ezt a területet összekapcsolni a Krímmel. Másrészt Moldovában ősszel választások lesznek, amely után várhatóan az oroszbarát kommunisták kerülnek hatalomra, ami kérdésessé teheti a társulási szerződés sorsát. Csütörtökön Iurie Leanca moldovai kormányfő Brüsszelbe érkezik.
Günther Oettinger energiaügyi EU-biztos a hét második felében ismét találkozik az ukrán és az orosz energiaminiszterekkel, hogy közvetítsen a gázárról szóló vitában. Moszkva magasabb árat követel Ukrajnától, továbbá a tartozások megfizetését, és hogy a júniusi szállítmányt előre fizesse ki Kijev, különben leállítják a gázszállítást. Az oroszok szerint az európai gázimportot ez nem kell, hogy befolyásolja, hacsak az ukránok meg nem tartják maguknak a területükön áthaladó gázt. Egy diplomáciai forrás lapunknak azt mondta, a tagállamok készülnek arra az esetre, ha ez bekövetkezik, amit a forrás azonban nem tartott valószínűnek.
